A döntést azzal indokolták, hogy kódex nem volt alkalmas a piaci verseny korlátozására, és mivel nem lépett hatályba, érzékelhető hatást sem fejtett ki a piacon. Nem csak, hogy nem lépett hatályba, de a jövőben sem kerülhet bevezetésre, hiszen alkalmazásától a kiskereskedelmi érdekképviseletek végérvényesen elálltak, így jogsértés sem történhetett, ezért szüntette meg a GVH az eljárást vizsgálati szakban végzéssel.

A GVH 2009. május 21-én indított eljárást, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Magyar Agrárkamara, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége, a Tej Terméktanács, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Baromfi Terméktanács, az Országos Kereskedelmi Szövetség és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége ellen, miután a szervezetek 2009. április 9-én aláírták az Élelmiszer Termékpálya Kódexet. A versenyhatóság azt gyanította, hogy a dokumentum bizonyos pontjai alkalmasak lehetnek a piaci verseny korlátozására.

Az eljárás megindítása előtt a GVH a kódex öt olyan pontját azonosította, amelyek a versenytörvénybe ütközhetnek, versenykorlátozónak minősülhetnek. Ezek közé tartozott, hogy a  termékpálya vállalkozásai árpolitikájukban nem alkalmaznak piacveszélyeztető eszközöket, így különösen nem forgalmaznak saját üzletben előállított terméket önköltségi ár alatt, nem forgalmaznak szezonterméket akciós áron az adott termék hazai értékesítési szezonjának kezdetén.

Versenykorlátozó lehetett volna a GVH szerint az a pont is, amelyben a kódexet aláírók vállalják, hogy a kiemelt jelentőségű hazai termékek körét illetően külföldről származó termékekkel csak a választékot bővítik.
A kódexben szereplő, a magyar termékeknek bizonyos időszakokban a boltok polcain legalább 80 százalékot elérő arányát előíró szabályt is aggályosnak tartották, úgy vélték, hogy ez alkalmas lehet a verseny korlátozására, mivel gátolja az import termékek kereskedelmi kihelyezését.

A GVH által - egyébként üdvözölt - termékpálya kódex 94 pontjából a hivatal összesen 10 pontot kifogásolt. Megjegyzik, hogy a versenytörvényben tiltott eljárásoknál már a szándék kinyilvánítása is elegendő a jogsértéshez. A tények megállapítása azonban önmagában nem lett volna elegendő az eljárás megindításához, a versenytörvény megsértésén túl a GVH hatáskörébe kellett tartoznia az ügynek és közérdekűnek is kellett lennie.

A kódex aláírása egyértelműen azt jelezte, hogy az azt szignáló szervezetek tagjai végre fogják hajtani az abban foglaltakat és ebben az esetben a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és az élelmiszer kiskereskedelemben tevékenykedő vállalkozások egyértelműen a versenytörvénybe ütköző magatartást folytattak volna. Mivel mindhárom feltétel teljesült, a versenyhatóságnak nem maradt más választása mint az eljárás megindítása - indokolta a hivatal. Ráadásul a megállapodás - tekintettel arra, hogy a kifogásolt pontok nagyobb része az import termékek piacra jutását nehezítette volna - jellegéből fakadóan alkalmas lehetett volna arra, hogy az EU tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolja, emiatt nemcsak a magyar, hanem a közösségi versenyjogi szabályok alapján is vizsgálatot indított a GVH.

A helyzet a vizsgálat során azonban alapvetően megváltozott. Kiderült például, hogy az aláíró szervezetek nem bírtak a tagjaiktól olyan felhatalmazással, hogy azok egyetértenének a kódex rendelkezéseivel, így az aláírók az egyesülési törvény szerint tagságukat nem képviselhették, nevükben kötelezettséget nem vállalhattak. Így a kódex a gyakorlatban nem valósulhatott volna meg.

Ráadásul az aláíró szervezetek a kódex hatályba lépése, azaz 2009. július 1-je után úgy nyilatkoztak, hogy nem alkalmazzák azt, vagy felfüggesztik az alkalmazását a GVH döntéséig. Később az aláírók azt is kinyilvánították, hogy a kódex csak akkor él, ha megvalósításában valamennyi érintett részt vesz. Nem sokkal ezután a kiskereskedőket képviselő szervezetek az élelmiszer termékpálya törvényre hivatkozva végérvényesen elálltak a kódex alkalmazásától, így a megállapodás nem lépett hatályba.

A versenytörvény szerint a GVH a versenyfelügyeleti eljárást vizsgálati szakban, végzéssel is megszüntetheti, amennyiben a vizsgálat elrendelésére okot adó három körülmény közül bármelyik megszűnne, továbbá akkor, ha a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg törvénysértés, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény. A versenyhatóság szerint jogsértés a kódex kiüresedése miatt nem valósult meg, az eljárás folytatására, a GVH további beavatkozására ezért nincsen szükség, így a GVH az eljárást végzéssel megszüntette.

Az OKSZ az FVM-et hibáztatja a sikertelenségért

Az OKSZ, a kódex egyik aláírója június 30-án jelentette be, hogy felmondja a kódexet. A szervezet úgy vélte, hogy az Országgyűléshez júniusban benyújtott, a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat, az élelmiszer termékpálya törvény és a kódex terheit együttesen nem tudták volna vállalni a válság idején.

Közleményükben emlékeztetnek rá, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) egy évvel ezelőtt, 2008. augusztus 5-én azzal a szándékkal ült tárgyalóasztalhoz a kereskedőkkel, hogy egy szakmai megállapodás keretében segítse a hazai beszállítókat. Az FVM a hosszas tárgyalássorozat alatt mindvégig a megállapodás mellett állt ki, azzal, hogy aláírás esetén nem nyúl a törvénykezés eszközéhez, végül azonban benyújtotta az élelmiszer termékpálya törvényt. A versenyjogi eljárás megindításának oka az volt az OKSZ szerint, hogy az FVM nem egyeztette a kódexet a GVH-val, annak aláírása előtt.

Sajnálatosnak nevezi az OKSZ, hogy az élelmiszeripar képviselői ürügyet kerestek arra, hogy még a GVH eljárás lezárása előtt megindulhasson a törvénykezés, indokolatlanul vádolva a kereskedőket a kódex szellemével ellentétes magatartással.

Az FVM-ben megfogalmazott és az Országgyűlésben június 29-én megszavazott törvényt végül a köztársasági elnök nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, annak szakmai és jogi hibái miatt. Az OKSZ is arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt.

Az OKSZ szándéka továbbra is a hazai kistermelők segítése, ezért javaslatokat dolgoz ki, amelyekhez felhasználják a kódex-tárgyalások tapasztalatait, amelyek így nem vesznek kárba - fogalmaznak.

Vámos György, a szervezet főtitkára az MTI-nek azt is elmondta: nem felel meg a valóságnak a GVH-nak az az állítása, hogy az aláírók nem rendelkeztek tagjaik felhatalmazásával. Az OKSZ tagjai megadták a felhatalmazást a kódex aláírására, de természetesen ez nem jelenti, hogy egyben kötelezettséget vállaltak a kódex szabályainak betartására - mondta.