Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) szerint készült konszolidált gyorsjelentés szerint a külföldi leánycégek részesedése a hitelportfolión belül június végén 48, a betéteken belül 38 százalék (március végén 51, illetve 40 százalék) volt.
A válság a jelentés szerint minden országban érezteti hatását. Az állományi dinamikák valamennyi csoporttag esetében jelentősen mérséklődtek, részben a hitelezési aktivitás visszafogása, részben az időszaki keresztárfolyam változások következtében.
A bolgár DSK Csoport első félévi adózott nyeresége 12 milliárd forint volt, 21 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ami döntően a jelentősen emelkedő kockázati költségek következménye. A nettó kamatbevételek éves szinten 40 százalékkal nőttek, a negyedéves kiadás/bevétel mutató 35,5 százalékos szintje kiemelkedően hatékony költségkontrollt mutat.
Az ukrán leánybank ugyan a második negyedévben is veszteséges maradt
(-946 millió forint), azonban a veszteség csak tizede az előző negyedévinek. Az üzemi eredmény azonban hiába nőtt több mint duplájára a közel 60, illetve 40 százalékkal bővülő nettó kamat-, valamint díj-, és jutalékbevételeknek köszönhetően, nem tudta ellensúlyozni a 34,3 milliárd forint kockázati költséget. A portfolió minőségének romlása mérséklődött.
Az orosz leánybanknál a nettó kamatbevétel sem éves, sem negyedéves alapon nem nőtt. Bár a 6 havi céltartalék-állomány éves szinten csak 16 százalékkal emelkedett, és szigorú költséggazdálkodás érvényesült, a bank adózott jövedelme az év első felében kevesebb mint tizede volt a bázisidőszakénak. A 11,17, illetve 11,79 százalékos negyedéves és féléves kamatmarzs továbbra is a legmagasabb a bankcsoporton belül.
A kisebb leánybankok között a legjobb eredményt féléves (1,9 milliárd forint) és negyedéves (1,1 milliárd forint) szinten a horvát OBH érte el, de a jelentés dicséretesnek nevezi a román leánybank teljesítményét is, amely a veszteséges első negyedév után a második negyedévben 1,3 milliárd forintos eredményt realizált.
A montenegrói CKB az erős nettó kamatbevétel ellenére a növekvő működési költségek és a megugró céltartalékolás miatt veszteséges negyedévet
produkált (-410 millió forint).
A szlovák leánybank a minimális első negyedéves eredmény után 0,3 milliárd forintos veszteséget termelt a második negyedévben, mind a hitel-, mind pedig a betétállomány visszaesett, a portfolió minősége enyhén romlott. A szerb leánybank második negyedéve (így az első hat hónap) veszteséges volt.
A hazai csoporttagok (Oldaltörés)
A magyarországi alaptevékenység (OTP Core) első félévi adózott nyeresége 77,1 milliárd forint volt, éves szinten gyakorlatilag nem változott, a második negyedévben pedig 11 százalékkal csökkent.
A teljesítmény a rendkívül erős kamateredménynek (+21 százalék), a stabil jutalékbevételeknek (+1 százalék), a nominálisan is tavalyi szintjük alatt teljesülő működési költségeknek (-1 százalék), a féléves szinten a normalizált mértéket tükröző effektív adóterhelésnek (20 százalék), illetve a jelentősen emelkedő kockázati költségeknek (+34,8 milliárd forint) köszönhető. Az utóbbira a jelentés szerint részben fedezetet nyújtott az időszak során a saját járulékos kölcsöntőke kötvények visszavásárlásán elért mintegy 25 milliárd forint árfolyameredmény.
Az OTP Core hitelállománya a bázisidőszakhoz képest 10 százalékkal bővült, az elmúlt három hónapban pedig 6 százalékkal visszaesett. A betétállomány éves szinten 5 százalékkal emelkedett, az elmúlt három hónapban azonban kismértékben visszaesett az átértékelődés hatásaként. A hitel/betét mutató ismét közel került a 100 százalékos értékhez.
Az OTP Bank az első félévben lakossági kötvénykibocsátással az első negyedévben 55 milliárd, a másodikban 45 milliárd forintnyi forrást vont be. Nemzetközi forrásbevonásra nem került sor. A bank lejáró külső adósságait saját forrásból visszafizette, az év hátralévő részében esedékes lejáratok 350 millió eurót tesznek ki. Az állam által nyújtott 1,4 milliárd euró összegű hitelt június 30-án teljes mértékben lehívta az OTP.
A hazai csoporttagok közül a Merkantil Csoport ugyan jelentősen javított eredményén az előző negyedévhez képest, a 365 millió forintos hat havi eredmény azonban kevesebb, mint tizede a tavalyi első félévinek, tükrözve a szektort sújtó nehéz gazdálkodási környezetet.
Az OTP Alapkezelő 2,4 milliárd forintos első hat havi eredménye 24 százalékkal kisebb, mint a bázisidőszakban, de az eredménycsökkenés lassult, negyedéves szinten -8 százalék volt. Az eszközállomány az elmúlt három hónapban ismét növekedésnek indult (+10 százalék).
Az OTP Csoport hazai piaci pozíciói az elmúlt három hónapban a betéti oldalon minden szegmensben erodálódtak: a lakossági részarány 0,5, az önkormányzati 10,7, a vállalati 0,7 százalékkal csökkent. A hitelezésben a lakossági részarány 0,1 - ezen belül a lakáscélú hiteleknél 0,4 - százalékkal nőtt, a fogyasztási hiteleknél 0,2 százalékkal csökkent. Javult viszont az önkormányzati pozíció (+0,7 százalék), valamint a vállalati (+0,8 százalék). Mindezek következtében a szektor mérlegfőösszegén belül az OTP Csoport részaránya 23-ról 23,4 százalékra nőtt.
