Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Turner a Prospect című folyóiratnak adott, csütörtökön megjelent - helyenként rendkívül éles hangvételű - interjúban egyenes utalást tett arra, hogy szerinte a City az elmúlt évtized "társadalmilag indokolatlan mértékű" terjeszkedése nyomán túl nagyra duzzadt, és most már destabilizáló tényező a brit gazdaságban. E véleménynek már más pénzügyi szakértők is hangot adtak.
Soros György magyar-amerikai nagybefektető néhány hete a The Times című brit napilapnak azt mondta: Nagy-Britannia egyik fő problémája az, hogy "a brit bankrendszer nagyobb, mint a brit gazdaság", ezért ha a pénzügyi szektor rendbetételét Londonnak önállóan kell megoldania, az az adósság jelentős felhalmozódását eredményezheti. Soros felvetette, hogy Nagy-Britannia esetleg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorul, bár ennek valószínűségét csekélynek nevezte.
A Standard & Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő Londonban nemrégiben kiadott elemzésében azt jósolta, hogy a brit bankrendszer tőkepótlása a hazai össztermék (GDP) 7-10 százalékába is belekerülhet; igaz, az Egyesült Államokban jó esetben 10, rosszabb esetben 20 százalékos GDP-arányos banki feltőkésítési költséget jósoltak a cég londoni elemzői.
Az S&P május végén, hatalmas globális piaci visszhangot kiváltó intézkedéssel stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - lehető legjobb, "AAA" szintű szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, arra a várakozására hivatkozva, hogy a jelenlegi költségvetési folyamatok nyomán a brit nettó államadósság középtávon megközelíti a GDP-érték 100 százalékát.
Az FSA elnöke a Prospect által csütörtökön közölt interjúban kijelentette: a citybeli bankok tevékenységének jelentős részéből a társadalom egészének semmilyen haszna nem származik. Lord Turner szerint a "felduzzadt" pénzügyi szektor hatalmas prémiumait úgy lehet a legjobban mérsékelni, ha csökkentik e szektor méretét, vagy különadót rónak ki a bankokra.
A pénzügyi felügyelet vezetője kijelentette: az FSA leghatékonyabb fegyvere a "fékevesztett banki aktivitás és profitok ellen" a magasabb tőkemegfelelési követelmények előírása. Ha ez elégtelennek bizonyul, akkor ő kész megfontolni az egyes pénzügyi tranzakciókra kivetett adókat - tette hozzá. Turner szerint a banki különadó egyebek mellett közösségi célok javára fordítható jó jövedelemforrást nyújtana.
A banki tranzakciók megadóztatásának ötletét James Tobin amerikai közgazdász már az 1970-es évek elején felvetette - az ilyen adóztatási formát azóta is Tobin-adónak hívják -, ám ez az adófajta a piaci szereplők és a politika ellenállása miatt nem terjedt el. Brit kormánykörökben most sem fogadta lelkesedés a javaslatot: a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal szóvivője csütörtökön csak annyit mondott, hogy az adózási kérdések a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartoznak.
Az ellenzéki Liberális Demokraták pénzügyminiszter-jelöltje szerint Turner javaslata "érdekes, ám nemzetközi szintű megállapodás híján kivitelezhetetlen". Lord Oakshott hozzátette: egy ilyen megállapodás elérése éveket venne igénybe, és jó eséllyel soha nem fog megtörténni.
Londoni elemzők szerint mindazonáltal a City méretét és a kifizetett prémiumokat különadók és egyéb kormányzati intézkedések nélkül is alaposan csökkenti a pénzügyi szektoron végigsöprő válság. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű vezető londoni gazdaságelemző központ, amely rendszeres prognózisokat tesz közzé a City foglalkoztatási és jutalmazási kilátásairól, nemrégiben kiadott új becslésében azt valószínűsítette, hogy a 2008-ban elvesztett 28 ezer "City típusú" befektetési banki munkakör után az idén további 29 ezer - vagyis két év alatt összesen 57 ezer - bankári állás szűnik meg a brit főváros pénzügyi központjában.
Ez 16 százalékos leépítést jelentene a 2007-es foglalkoztatási csúcshoz képest. Abban az évben átlagosan csaknem 353 ezren dolgoztak a City pénzügyi szektorában. A cég szerint 2010-től fokozatosan emelkedni fog a londoni pénzügyi munkakörökben foglalkoztatottak száma, amely - az idei évre várt 295 ezer után - 2012-ben átlagosan 313 ezer lesz. Ez is azonban csak a 1999-ben mért szintnek felelne meg.
A CEBR azzal is számol, hogy a tömeges állásvesztéssel együtt meredeken esik a leépítéseket túlélők prémiuma. A cég erről nemrégiben kiadott előrejelzésében összesen 2,769 milliárd font karácsonyi jutalmat jósolt 2009-re a londoni bankosoknak, 70 százalékkal kevesebbet a 2006-os karácsonyi szezonban kiosztott eddigi prémiumcsúcsnál. A ház becslése szerint abban az évben a City befektetési bankárai 8,8 milliárd font összjutalmat vihettek haza. A CEBR jelenleg érvényes becslése szerint a citybeli prémiumösszeg még 2012-ben is csak a 48 százaléka lesz a három évvel ezelőtti rekordnak.
Soros György magyar-amerikai nagybefektető néhány hete a The Times című brit napilapnak azt mondta: Nagy-Britannia egyik fő problémája az, hogy "a brit bankrendszer nagyobb, mint a brit gazdaság", ezért ha a pénzügyi szektor rendbetételét Londonnak önállóan kell megoldania, az az adósság jelentős felhalmozódását eredményezheti. Soros felvetette, hogy Nagy-Britannia esetleg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorul, bár ennek valószínűségét csekélynek nevezte.
A Standard & Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő Londonban nemrégiben kiadott elemzésében azt jósolta, hogy a brit bankrendszer tőkepótlása a hazai össztermék (GDP) 7-10 százalékába is belekerülhet; igaz, az Egyesült Államokban jó esetben 10, rosszabb esetben 20 százalékos GDP-arányos banki feltőkésítési költséget jósoltak a cég londoni elemzői.
Az S&P május végén, hatalmas globális piaci visszhangot kiváltó intézkedéssel stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - lehető legjobb, "AAA" szintű szuverén adóskockázati besorolásának kilátását, arra a várakozására hivatkozva, hogy a jelenlegi költségvetési folyamatok nyomán a brit nettó államadósság középtávon megközelíti a GDP-érték 100 százalékát.
Az FSA elnöke a Prospect által csütörtökön közölt interjúban kijelentette: a citybeli bankok tevékenységének jelentős részéből a társadalom egészének semmilyen haszna nem származik. Lord Turner szerint a "felduzzadt" pénzügyi szektor hatalmas prémiumait úgy lehet a legjobban mérsékelni, ha csökkentik e szektor méretét, vagy különadót rónak ki a bankokra.
A pénzügyi felügyelet vezetője kijelentette: az FSA leghatékonyabb fegyvere a "fékevesztett banki aktivitás és profitok ellen" a magasabb tőkemegfelelési követelmények előírása. Ha ez elégtelennek bizonyul, akkor ő kész megfontolni az egyes pénzügyi tranzakciókra kivetett adókat - tette hozzá. Turner szerint a banki különadó egyebek mellett közösségi célok javára fordítható jó jövedelemforrást nyújtana.
A banki tranzakciók megadóztatásának ötletét James Tobin amerikai közgazdász már az 1970-es évek elején felvetette - az ilyen adóztatási formát azóta is Tobin-adónak hívják -, ám ez az adófajta a piaci szereplők és a politika ellenállása miatt nem terjedt el. Brit kormánykörökben most sem fogadta lelkesedés a javaslatot: a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal szóvivője csütörtökön csak annyit mondott, hogy az adózási kérdések a pénzügyminisztérium hatáskörébe tartoznak.
Az ellenzéki Liberális Demokraták pénzügyminiszter-jelöltje szerint Turner javaslata "érdekes, ám nemzetközi szintű megállapodás híján kivitelezhetetlen". Lord Oakshott hozzátette: egy ilyen megállapodás elérése éveket venne igénybe, és jó eséllyel soha nem fog megtörténni.
Londoni elemzők szerint mindazonáltal a City méretét és a kifizetett prémiumokat különadók és egyéb kormányzati intézkedések nélkül is alaposan csökkenti a pénzügyi szektoron végigsöprő válság. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű vezető londoni gazdaságelemző központ, amely rendszeres prognózisokat tesz közzé a City foglalkoztatási és jutalmazási kilátásairól, nemrégiben kiadott új becslésében azt valószínűsítette, hogy a 2008-ban elvesztett 28 ezer "City típusú" befektetési banki munkakör után az idén további 29 ezer - vagyis két év alatt összesen 57 ezer - bankári állás szűnik meg a brit főváros pénzügyi központjában.
Ez 16 százalékos leépítést jelentene a 2007-es foglalkoztatási csúcshoz képest. Abban az évben átlagosan csaknem 353 ezren dolgoztak a City pénzügyi szektorában. A cég szerint 2010-től fokozatosan emelkedni fog a londoni pénzügyi munkakörökben foglalkoztatottak száma, amely - az idei évre várt 295 ezer után - 2012-ben átlagosan 313 ezer lesz. Ez is azonban csak a 1999-ben mért szintnek felelne meg.
A CEBR azzal is számol, hogy a tömeges állásvesztéssel együtt meredeken esik a leépítéseket túlélők prémiuma. A cég erről nemrégiben kiadott előrejelzésében összesen 2,769 milliárd font karácsonyi jutalmat jósolt 2009-re a londoni bankosoknak, 70 százalékkal kevesebbet a 2006-os karácsonyi szezonban kiosztott eddigi prémiumcsúcsnál. A ház becslése szerint abban az évben a City befektetési bankárai 8,8 milliárd font összjutalmat vihettek haza. A CEBR jelenleg érvényes becslése szerint a citybeli prémiumösszeg még 2012-ben is csak a 48 százaléka lesz a három évvel ezelőtti rekordnak.
