Az elemzők a Portfolio kimutatása szerint a második negyedévre 42 milliárd forinttal kisebb nettó eredményt vártak. A konszolidált, nem auditált, a nemzetközi számviteli szabvány (IFRS) alapján készült eredménykimutatás szerint a cég nettó bevétele az első félévben 22 százalékkal, 1331,1 milliárd forintra csökkent, míg a második negyedévben 24 százalékkal, 698,6 milliárd forintra mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.

A közlemény idézi Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgatót, aki szerint az első félévben a Mol a hatékonyság növelésének köszönhetően stabil működési eredménnyel zárt a továbbra is nehéz külső környezet ellenére. A társaság stratégiai szempontból a második negyedévben két olyan jelentős lépést tett, amelyek nemcsak megerősítették pozícióját Horvátországban (INA) és a Közel-Keleten (Pearl Petroleum Company), de hosszú távú növekedési potenciált adnak a csoport számára.

A Mol közölte azt is, hogy az INA teljes körű konszolidációja 2009. június 30-val kezdődött, ezért a konszolidált mérleg 2009. június 30-ra tartalmazza az INA csoport mérlegtételeinek 100 százalékát. Az eredménykimutatásban a társult vállalkozások eredmény hozzájárulása között szerepel az INA csoport adózás utáni eredményének a 47,2 százaléka az első félévben.

A gyorsjelentés szerint a kutatás-termelés szegmens üzleti eredménye 61,2 milliárd forint volt az első félévben, ami 12 százalékos emelkedés a Szőreg-1 mező értékesítéséből származó egyszeri eredmény nélküli bázishoz viszonyítva. A javulás hátterében részben az áll, hogy a gyengülő forint és az alacsonyabb bányajáradék túlkompenzálta a dollárban számolt átlagos szénhidrogén ár 29 százalékos csökkenését és az alacsonyabb termelési volumenből adódó kiesést.

A feldolgozás és kereskedelem szegmens üzleti eredménye 46 milliárd forintot tett ki az első félévben, szemben az egy évvel korábbi 109,1 milliárd forinttal: a visszaesés részben az átlagosan 59 százalékos finomítói árrés csökkenés és a Brent és az Ural olaj közötti árkülönbözet mérséklődése miatt következett be.

A gyorsjelentés szerint a recesszió ellenére a csoport értékesítési volumene csak kis mértékben, 3 százalékkal csökkent az első félévben: a szállítmányozás miatt a recesszióra legérzékenyebb gázolaj eladása stabil maradt, miközben a benzin értékesítése enyhén, 3 százalékkal mérséklődött.

A csoport magyarországi és szlovákiai eladása 2 százalékkal csökkent. Ezen belül Magyarországon 2 százalékos volumennövekedés volt, ami a benzineladás 3 százalékos és a dízelértékesítés 4 százalékos növekedése miatt következett be. Szlovákiában az üzemanyag értékesítés 13 százalékkal esett vissza a magas kiskereskedelmi árak, valamint az üzemanyag-turizmus miatt.

Romániai eladás 2,9 százalékkal csökkent 2009 első félévében, ami elsősorban a gazdasági válság hatását tükrözi. A visszaesést a gyorsjelentés szerint részben az is magyarázza, hogy tavaly az első félévben az ólmozott 95-ös benzin még része volt a portfoliónak, ám ezt 2008. április elején kivonták a piacról: ennek hatása nélkül az idei első féléves csökkenés csak 1,5 százalék lenne.

A Mol csoport június 30-án 1098 töltőállomást üzemeltetett, ami 22-vel több a 2008. december 31-inél: a magyarországi kutak száma 363 volt. A Mol magyarországi üzemanyag-piaci részesedése a Magyar Ásványolaj Szövetség adatai alapján a tavalyi első félévi 35,4 százalékról az idén az első félévben 36,8 százalékra nőtt.

A petrolkémia szegmens az első félévben 13 milliárd forint veszteséggel zárt az integrált petrolkémiai árrés drámai, minden idők egyik legalacsonyabb szintjére való csökkenése és az alacsonyabb értékesítési mennyiség miatt.

A gáz- és energia szegmens egyszeri tételek nélküli működési eredménye 47 százalékkal, 30,6 milliárd forintra nőtt az első félévben: ezen belül a földgázszállítást végző FGSZ Zrt. üzleti eredménye, átértékelt eszközértéken, 28 százalékkal, 20,1 milliárd forintra javult a szállított mennyiség jelentős csökkenése ellenére.
A pénzügyi műveletek nettó vesztesége az első hat hónapban 43,6 milliárd forint volt, szemben a tavalyi 38,9 milliárd forint nyereséggel. Az idén az első félévben a fizetett kamat 12,1 milliárd forint, a kapott kamat 4,4 milliárd forint, míg a nem realizált nettó árfolyamveszteség 23,9 milliárd forint volt.

A működési cash-flow (pénzbevételek és pénzkiadások különbsége) több mint háromszorosára nőtt, s az első félévben 215,9 milliárd forintot tett ki, szemben a tavalyi 56,5 milliárd forinttal.

A beruházások és befektetések értéke 179,5 milliárd forint volt az első félévében, ami 18,5 milliárd forinttal több az előző évihez viszonyítva. A Mol az idén a tervek szerint 220 milliárd forintot fordít tárgyi eszközökre és immateriális javakra (CAPEX).

A gyorsjelentés szerint a nettó hitelállomány 918,3 milliárd forintra emelkedett, főként az INA teljes körű konszolidációjának eredményeként, így az eladósodottság 35,5 százalékos volt 2009. június végén. Az INA teljes körű konszolidációjának hatását kiszűrve a nettó hitelállomány 631,0 milliárd forint, míg az eladósodottság 31,3 százalékot tett ki június végén.

A Mol jegyzett tőkéje 79,083 milliárd forint volt június végén, 9 százalékkal több mint egy évvel korábban, míg a saját tőke 44 százalékkal 1667,479 milliárd forintra nőtt.

A Mol részvényeivel a BÉT "A" kategóriájában kereskednek, az értékpapír csütörtöki záró ára 14 370 forint volt, míg az elmúlt 12 hónapban 8060 forint és 17 400 forint között mozogott.