EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A Hild Zrt. 2008-ban intenzíven és széles körben népszerűsítette a lakásért életjáradék konstrukcióit. A tájékoztatókban egyebek mellett az szerepelt, hogy a fogyasztó a szerződés megkötése után saját lakásában élhet, tőle a járadékfizető az állagmegóvó karbantartások költségét és a közös költséget átvállalja.
Egyes tájékoztatásokban pedig az szerepelt, hogy a Hild Zrt. szerződéseit több mint ezer ügyvéd fogadta el, illetve az ügyvédek nagyon biztonságosnak tartják ezeket a szerződéseket.
Ezek a megállapítások azonban a GVH vizsgálata szerint nem voltak pontosak, mivel például a járadékosok nem a saját lakásukban élnek azért, mert a Hild konstrukcióinak meghatározó tulajdonsága, hogy az adott ingatlan tulajdonjoga a vállalkozáshoz kerül. Az állagmegőrző munkákkal és a közös költséggel kapcsolatban pedig a szerződésben más szerepelt, mint a tájékoztatókban. A szerződés szövege szerint a Hild nem téríti meg például a belső burkolatok, vagy a kaputelefon javításának költségeit, és a fogyasztót terhelik a takarítás, a hólapátolás vagy az esztétikai festés költségei akkor is, ha azok egyébként a közös költség részei lennének. Az ügyvédi ajánlásokat a Hild Zrt. nem tudta igazolni.
A bírság összegének megállapításakor a versenyhatóság súlyosbító körülményként vette tekintetbe, hogy a vállalkozás életkoruknál fogva sérülékeny fogyasztóknak kínált szerződéseket hirdetett jogszerűtlen módon, miközben a vállalkozást már korábban is elmarasztalták hasonló ügyben. Enyhítő körülmény volt ugyanakkor, hogy a fogyasztók a szerződés megkötésekor értesülhettek a konstrukció pontos feltételeiről.
Egyes tájékoztatásokban pedig az szerepelt, hogy a Hild Zrt. szerződéseit több mint ezer ügyvéd fogadta el, illetve az ügyvédek nagyon biztonságosnak tartják ezeket a szerződéseket.
Ezek a megállapítások azonban a GVH vizsgálata szerint nem voltak pontosak, mivel például a járadékosok nem a saját lakásukban élnek azért, mert a Hild konstrukcióinak meghatározó tulajdonsága, hogy az adott ingatlan tulajdonjoga a vállalkozáshoz kerül. Az állagmegőrző munkákkal és a közös költséggel kapcsolatban pedig a szerződésben más szerepelt, mint a tájékoztatókban. A szerződés szövege szerint a Hild nem téríti meg például a belső burkolatok, vagy a kaputelefon javításának költségeit, és a fogyasztót terhelik a takarítás, a hólapátolás vagy az esztétikai festés költségei akkor is, ha azok egyébként a közös költség részei lennének. Az ügyvédi ajánlásokat a Hild Zrt. nem tudta igazolni.
A bírság összegének megállapításakor a versenyhatóság súlyosbító körülményként vette tekintetbe, hogy a vállalkozás életkoruknál fogva sérülékeny fogyasztóknak kínált szerződéseket hirdetett jogszerűtlen módon, miközben a vállalkozást már korábban is elmarasztalták hasonló ügyben. Enyhítő körülmény volt ugyanakkor, hogy a fogyasztók a szerződés megkötésekor értesülhettek a konstrukció pontos feltételeiről.
