Aláírták az átdolgozott magyar reklámetikai kódexet

Nagy Bálint, a Magyar Reklámszövetség elnöke az aláíráskor elmondta, az első reklámetikai kódex 1981-ben született Magyarországon, azóta hat alkalommal, legutóbb 2005-ben módosították a piaci viszonyokhoz alkalmazkodva. Hozzátette, a szakma szeretné elérni, hogy a reklám megfelelő tájékoztatást nyújtson a fogyasztónak.

Megyer Örs, az Önszabályozó Reklám Testület elnöke hangsúlyozta, hogy az új kódex széles körű egyeztetésben és konszenzuson jött létre: míg 1997-ben tíz szakmai szervezet írta alá a dokumentumot, mostanra már huszonhatra bővült a kör.

A reklámetikai kódex egyebek mellett leírja, hogy a reklámnak minden szempontból meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak és nem ösztönözhet jogsértésre. A reklám tényállításának valósnak kell lennie, nem lehet alkalmas a fogyasztók megtévesztésére. A reklámozásban figyelembe kell venni a társadalom elfogadott erkölcsi-etikai normáit és a közízlést is.

Az általános reklámtilalmak és korlátok között szerepel, hogy a kereskedelmi kommunikációban tilos minden, az illegális szerekkel, drogokkal, pszihotróp anyagokkal kapcsolatos olyan célzás vagy utalás, amely azok használatára ösztönöz, vagy azok elfogadhatóságát közvetíti.

A jogszerűen közzétett összehasonlító reklámok kivételével tilos a reklámban jogosulatlanul olyan nevet, megjelölést vagy árujelzőt használni, amelyről más termék vagy szolgáltatás felismerhető.

A gyermekek és fiatalok érdekének védelmében megfogalmazza, hogy a számukra készült reklám nem tartalmazhat olyan kijelentést, vizuális megjelenítést, hangeffektust, amely szellemileg, erkölcsileg és fizikailag kárukra lehet.

Az alkoholtartalmú italok reklámozására vonatkozó szabályok között szerepel, hogy ezek reklámja nem szólhat gyermek- és fiatalkorúakhoz, és nem mutathat gyermeket és fiatalkorút.