Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Frattini szerint a csoport tagjainak külügyminiszterei szerda este megállapodtak, hogy több időt adnak Iránnak. Ugyanakkor leszögezte: a mostani, informális egyezséget minden hónapban újra áttekintik, egészen az év végéig. S jelezte: ez az irániaknak felkínált lehetőség nem fog a végtelenségig fennállni.
Szerdán orosz-amerikai csúcstalálkozót tartottak New Yorkban, s itt Dmitrij Medvegyev orosz államfő fontos lépést tett az Iránnal kapcsolatos amerikai álláspont felé: elismerte, hogy elkerülhetetlenek lehetnek az Irán elleni szankciók, ha a teheráni vezetés továbbra is folytatja atomprogramját, kihívást intézve ezzel a nemzetközi közösséghez.
Medvegyev csütörtökön, amerikai egyetemisták kérdéseire válaszolva megerősítette: Moszkva támogathatja az új szankciókat Irán ellen, ha a diplomáciai erőfeszítések kudarcot vallanak. (Ez azért különösen fontos, mert Oroszországnak vétójoga van az ENSZ Biztonsági Tanácsában, s a múltban az oroszok ellenezték az erősebb fellépést.) Az ENSZ BT egy másik állandó tagja, Kína viszont továbbra is ellenzi a Teherán elleni újabb szankciókat – legalábbis ezt közölte csütörtökön a kínai külügyi szóvivő.
Közben Irán arról tájékoztatta a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy felépítette második urándúsító üzemét. Névtelenül nyilatkozó diplomaták szerint Teherán a hét folyamán Mohamed el-Baradeinek, a NAÜ főigazgatójának küldött levelében tájékoztatott az újabb urándúsító létéről. Más részletek erről egyelőre nem ismertek. Korábban csak egy urándúsítóról, a NAÜ-ellenőrök napi felügyelete alatt álló natanzi üzemről lehetett tudni.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókkal bűntette Iránt amiatt, hogy nem hajlandó felfüggeszteni az urándúsítást, és nem oszlatta el azt a gyanút, hogy nukleáris programja atombomba kifejlesztésre, és nem áramfejlesztésre irányul.
