Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A pénzügyminiszter az MTI-nek pénteken adott telefoninterjújában elmondta: "szeretnék már a jövő hétre döntést hozni arról, hogy milyen típusú jogi eljárásban tudjuk az üggyel kapcsolatos aggályokat tisztázni".
Oszkó Péter azt mondta a hírügynökségnek, hogy ő is csak a sajtóból értesült az ügyészség által elvégeztetett értékbecslésről, "az ügyészség előzetesen közvetlenül nem osztotta meg velünk az értékbecslést".
Aláhúzta: lényegében két probléma merült fel Sukoróval kapcsolatban: az egyik az ügylet érvényességével kapcsolatos aggály, miszerint kellő közérdek alapozta-e meg a telekcserét, a másik pedig az értékelés.
A pénzügyminiszter kiemelte: az értékeléssel kapcsolatban az ügyészségnek több eszköze van, mint a Pénzügyminisztériumnak, illetve a vagyonkezelőnek, hisz "önkéntes alapon" nagyon nehéz elvégeztetni a telkek értékbecslését, felkérni erre szakértőket, az ügyészség ezzel szemben ki tud rendelni igazságügyi szakértőt és ennek alapján el tudja végeztetni az értékbecslést.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: "remélem lesz módunk arra, hogy ennek az értékbecslésnek a részleteiről meg tudjunk győződni és össze tudjuk hasonlítani korábbi értékelésekkel", és akkor a Pénzügyminisztérium is ki tudja alakítani ezzel kapcsolatos álláspontját.
A miniszter még egyszer hangoztatta: az ingatlanok értékbecslésén túl is kellően sok aggály merül fel a sukorói ügylet kapcsán, olyan aggályok, amelyeket eddig nem sikerült eloszlatni. "Nekem, a tulajdonosi jogot gyakorló miniszternek feladatom, hogy tisztázzam a jogos aggályokat" - hangoztatta a pénzügyminiszter.
Csütörtökön a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője a kirendelt igazságügyi szakértő véleménye alapján azt közölte az MTI-vel, hogy valós értéküknél csaknem 600 millió forinttal drágábban szerepelnek a sukorói ingatlancsere szerződésében a pilisi és albertirsai földterületek.
A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen a sukorói és az albertirsai, valamint pilisi ingatlanok cseréje miatt.
Keresztes Imre közleményében azt írta: a főügyészség által kirendelt igazságügyi szakértő szerint a csereszerződéssel érintett albertirsai és pilisi ingatlanok összértéke 193,8 millió forint, amelyből 15,1 millió forint értéket képvisel a 4-es főút Monor-Pilis elkerülő szakaszának nyomvonalával érintett terület. Ezzel szemben a csereszerződésben az albertirsai és pilisi ingatlanokat összesen 787,4 millió forintban számították be, vagyis a csereszerződésben megjelölt és a szakértő által meghatározott érték különbsége 593,5 millió forint - tette hozzá.
Mint írta, a szakértői vélemény megállapításairól a főügyészség - törvényi kötelességének eleget téve - tájékoztatta a Pénzügyminisztériumot, az MNV Zrt. ellenőrző bizottságát, valamint az ügyben ugyancsak vizsgálatot folytató Állami Számvevőszéket.
A Pénzügyminisztérium még szeptember elején közleményben tudatta: visszautasít minden olyan értelmű híresztelést és gyanúsítást, miszerint a tárca nem tesz meg mindent a törvényesség érdekében.
A sukorói telekcsere ügyében a Pénzügyminisztérium (PM) is részletes vizsgálatot folytat. A vizsgálatnak éppen az a célja, hogy ha visszásságok történtek, azokra fény derüljön. "Az Állami Számvevőszék jelentésének ismeretében a pénzügyminiszter a vagyonkezelőnél, az MNV Zrt.-nél folytatott belső vizsgálat mellett kezdeményezte: találkozzon a befektetőkkel, hogy tisztázhassák a telekügyletekkel kapcsolatos jogi aggályokat, egyértelműek legyenek a jogi viszonyok" - olvasható a PM akkori közleményében.
A Pénzügyminisztérium és személyesen a pénzügyminiszter abban érdekelt, hogy beazonosítson minden feltárt és feltárható visszásságot amennyiben van ilyen, és ha szükséges, visszamenőleg is érvényesítsen jogkövetkezményeket. A kormány és a Pénzügyminisztérium egyaránt a törvényességi követelmények érvényesülését tartja szem előtt - szögezte le a pénzügyi tárca.
Tavasszal állt elő a részletekkel az az amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport, amely 2011-re egy gigantikus idegenforgalmi komplexumot kíván megépíteni a Velencei-tó északi partján. A King's City néven ismertté vált projekt mintegy másfél milliárd eurós beruházás lenne Sukorón. A hetvenhektáros területen szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztatóközpont is helyet kapna.
Az ingatlan Sukoró külterületén helyezkedik el. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez az egyik befektető, Joáv Blum úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta cserébe a magyar államnak a Pest megyében található összesen 183 hektárnyi gyümölcsösét.
Oszkó Péter azt mondta a hírügynökségnek, hogy ő is csak a sajtóból értesült az ügyészség által elvégeztetett értékbecslésről, "az ügyészség előzetesen közvetlenül nem osztotta meg velünk az értékbecslést".
Aláhúzta: lényegében két probléma merült fel Sukoróval kapcsolatban: az egyik az ügylet érvényességével kapcsolatos aggály, miszerint kellő közérdek alapozta-e meg a telekcserét, a másik pedig az értékelés.
A pénzügyminiszter kiemelte: az értékeléssel kapcsolatban az ügyészségnek több eszköze van, mint a Pénzügyminisztériumnak, illetve a vagyonkezelőnek, hisz "önkéntes alapon" nagyon nehéz elvégeztetni a telkek értékbecslését, felkérni erre szakértőket, az ügyészség ezzel szemben ki tud rendelni igazságügyi szakértőt és ennek alapján el tudja végeztetni az értékbecslést.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: "remélem lesz módunk arra, hogy ennek az értékbecslésnek a részleteiről meg tudjunk győződni és össze tudjuk hasonlítani korábbi értékelésekkel", és akkor a Pénzügyminisztérium is ki tudja alakítani ezzel kapcsolatos álláspontját.
A miniszter még egyszer hangoztatta: az ingatlanok értékbecslésén túl is kellően sok aggály merül fel a sukorói ügylet kapcsán, olyan aggályok, amelyeket eddig nem sikerült eloszlatni. "Nekem, a tulajdonosi jogot gyakorló miniszternek feladatom, hogy tisztázzam a jogos aggályokat" - hangoztatta a pénzügyminiszter.
Csütörtökön a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője a kirendelt igazságügyi szakértő véleménye alapján azt közölte az MTI-vel, hogy valós értéküknél csaknem 600 millió forinttal drágábban szerepelnek a sukorói ingatlancsere szerződésében a pilisi és albertirsai földterületek.
A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen a sukorói és az albertirsai, valamint pilisi ingatlanok cseréje miatt.
Keresztes Imre közleményében azt írta: a főügyészség által kirendelt igazságügyi szakértő szerint a csereszerződéssel érintett albertirsai és pilisi ingatlanok összértéke 193,8 millió forint, amelyből 15,1 millió forint értéket képvisel a 4-es főút Monor-Pilis elkerülő szakaszának nyomvonalával érintett terület. Ezzel szemben a csereszerződésben az albertirsai és pilisi ingatlanokat összesen 787,4 millió forintban számították be, vagyis a csereszerződésben megjelölt és a szakértő által meghatározott érték különbsége 593,5 millió forint - tette hozzá.
Mint írta, a szakértői vélemény megállapításairól a főügyészség - törvényi kötelességének eleget téve - tájékoztatta a Pénzügyminisztériumot, az MNV Zrt. ellenőrző bizottságát, valamint az ügyben ugyancsak vizsgálatot folytató Állami Számvevőszéket.
A Pénzügyminisztérium még szeptember elején közleményben tudatta: visszautasít minden olyan értelmű híresztelést és gyanúsítást, miszerint a tárca nem tesz meg mindent a törvényesség érdekében.
A sukorói telekcsere ügyében a Pénzügyminisztérium (PM) is részletes vizsgálatot folytat. A vizsgálatnak éppen az a célja, hogy ha visszásságok történtek, azokra fény derüljön. "Az Állami Számvevőszék jelentésének ismeretében a pénzügyminiszter a vagyonkezelőnél, az MNV Zrt.-nél folytatott belső vizsgálat mellett kezdeményezte: találkozzon a befektetőkkel, hogy tisztázhassák a telekügyletekkel kapcsolatos jogi aggályokat, egyértelműek legyenek a jogi viszonyok" - olvasható a PM akkori közleményében.
A Pénzügyminisztérium és személyesen a pénzügyminiszter abban érdekelt, hogy beazonosítson minden feltárt és feltárható visszásságot amennyiben van ilyen, és ha szükséges, visszamenőleg is érvényesítsen jogkövetkezményeket. A kormány és a Pénzügyminisztérium egyaránt a törvényességi követelmények érvényesülését tartja szem előtt - szögezte le a pénzügyi tárca.
Tavasszal állt elő a részletekkel az az amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport, amely 2011-re egy gigantikus idegenforgalmi komplexumot kíván megépíteni a Velencei-tó északi partján. A King's City néven ismertté vált projekt mintegy másfél milliárd eurós beruházás lenne Sukorón. A hetvenhektáros területen szállodák és éttermek épülnének, valamint élményfürdő, golfpálya, kaszinó, továbbá egy szórakoztatóközpont is helyet kapna.
Az ingatlan Sukoró külterületén helyezkedik el. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez az egyik befektető, Joáv Blum úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta cserébe a magyar államnak a Pest megyében található összesen 183 hektárnyi gyümölcsösét.
