Die Presse: a közép- és kelet-európai válságkezelésről és fájdalmakról

Az Európai Bizottság néhány héttel ezelőtt kiadott előrejelzése szerint 2020-ra az uniós országok államadóssága a GDP-jük 72-125 százalékára nő. Szerte a világban csökkenő bevételekkel és növekvő konjunktúra-élénkítő kiadásokkal kell megküzdeniük a kormányoknak. A pénzügyminiszterek válaszai különbözőek, a törvényben rögzített államadósság-stoptól - mint Németországban - a kiadáscsökkentésen át a spanyolországi adóemelésekig.

Különös figyelmet érdemelnek Közép-Kelet-Európa országai. Az átalakulás éveiben bekövetkezett növekedés ellenére a legtöbbjük nem tudott költségvetési tartalékot gyűjteni. A csődtől csak többmilliárd eurós nemzetközi hitelek árán menekültek meg, amelyekért a hitelezők a költségvetés megnyirbálását várják cserébe.

A cikk felidézi Bajnai Gordon magyar kormányfő kijelentését, miszerint a program "fájdalmas lesz". Míg sok nyugati ország még visszariad a takarékossági intézkedésektől, a volt gazdasági miniszter csak egy választ ismer a válságra, a takarékoskodást. A takarékoskodás leginkább szociális kiadásokat érint, a tervekben idén a költségvetési kiadások 400 milliós, jövőre 900 millió forintos csökkentése szerepel. Cserébe a kormány csökkenti az alacsony jövedelműek adóterheit - írta a Die Presse.

A legtöbb szomszédos országban hasonlóak a válságkezelő intézkedések. Romániában az állami alkalmazottak foglalkoztatási költségeit egyötödével tervezik csökkenteni, Lettországban, ahol a legmélyebb lehet a recesszió, tizedével, 717 millió euróra mérsékelték az állami kiadásokat.

A térség legtöbb kormánya a kiadáscsökkentésre összpontosít, mindenekelőtt a nyugdíjasokkal és a közalkalmazottakkal kapcsolatban. Nem fognak azonban új adók bevezetése nélkül kikerülni a válságból - állapította meg a szerző. Felidézi, hogy Magyarországon áfa-emelés történt, és az ingatlanadó bevezetése várható. A magasabb hozzáadottérték-adóra tették a voksukat mások is, így Horvátország és Csehország. Romániában emelték a jövedéki termékek adóját. Igazán kreatívnak bizonyult az észt pénzügyminisztérium, amely, miután a második válságkezelő csomag sem vezetett el a költségvetési helyzet javulásához, nemcsak egy harmadik csomagot vezetett be, hanem egy takarékszámlát is nyitott, amelyre a lakosság önkéntes válságkezelési hozzájárulásait várják - írta a Die Presse.