Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az ügyvezető igazgató kiemelte: azt akarják elérni, hogy a jogi fórumok ismerjék el a Sueznek a Pécsi Vízművek Zrt.-hez kötődő jogait, mindez elsősorban az eszközök újbóli birtokba vételével érhető el, azután van lehetőség megkezdeni a tárgyalásokat a pécsi önkormányzattal.
A vízmű üzemeltetéséről szóló megállapodást továbbra is érvényesnek tekintik, és elfogadhatatlannak tartják, hogy a Pécsi Vízmű Zrt.-ben többségi tulajdonos pécsi önkormányzat - szerintük illegálisan - átvette az irányítást.
A sajtótájékoztatón Csorba Zoltán utalt arra: a pécsi önkormányzat szeptember 10-én értesítette a Suez Environnement céget arról, hogy szeptember 30-án szeretné felmondani a szerződést. A Suez tárgyalást ajánlott az együttműködés folytatására, de az elmúlt időszakban nem sikerült hivatalosan találkozniuk Pécs polgármesterével.
Csorba Zoltán úgy értékelte, hogy október 5-én Pécs városa erőszakkal átvette a pécsi vízmű vállalati irányítását, és elfogadhatatlannak nevezte a többségi tulajdonos lépését.
Emlékeztetett arra, hogy a Pécsi Vízművek Zrt. 50,05 százaléka a pécsi önkormányzat, 48,05 százaléka a Suez Environnement, 1,9 százaléka egyéb önkormányzatok tulajdonában van.
Az ügyvezető úgy fogalmazott: a pécsi önkormányzat jogtalanul tulajdonította el a közös tulajdonban lévő eszközparkot, és az önkormányzat által alapított új társaság illegálisan vette át az irányítást a pécsi vízmű eszközei felett. Utalt arra, hogy az önkormányzat által létrehozott és a szolgáltatással megbízott új vállalat nem rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel és megfelelő képesítéssel.
Csorba Zoltán kitért arra, hogy a vízdíjat a pécsi önkormányzat közgyűlése határozta meg, a vállalati döntéseket hozó igazgatóságban pedig 4 delegáltja volt a városnak, szemben a Suez Environnement 3 képviselőjével.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a pécsi vízművek esetében az osztalék felét szokták kifizetni, és ennek is mintegy a fele illette meg őket, ami évente 70-80 millió forintra tehető.
Az ügyvezető igazgató ugyancsak kérdésre válaszolva közölte, hogy a pécsi önkormányzat a szolgáltatói szerződés felmondásakor nem fogalmazott meg indokot, s amikor meg akarták tudni a lépés okát, az eddigi egyetlen informális találkozáskor a polgármester politikai típusú indokra hivatkozott.
A vízmű üzemeltetéséről szóló megállapodást továbbra is érvényesnek tekintik, és elfogadhatatlannak tartják, hogy a Pécsi Vízmű Zrt.-ben többségi tulajdonos pécsi önkormányzat - szerintük illegálisan - átvette az irányítást.
A sajtótájékoztatón Csorba Zoltán utalt arra: a pécsi önkormányzat szeptember 10-én értesítette a Suez Environnement céget arról, hogy szeptember 30-án szeretné felmondani a szerződést. A Suez tárgyalást ajánlott az együttműködés folytatására, de az elmúlt időszakban nem sikerült hivatalosan találkozniuk Pécs polgármesterével.
Csorba Zoltán úgy értékelte, hogy október 5-én Pécs városa erőszakkal átvette a pécsi vízmű vállalati irányítását, és elfogadhatatlannak nevezte a többségi tulajdonos lépését.
Emlékeztetett arra, hogy a Pécsi Vízművek Zrt. 50,05 százaléka a pécsi önkormányzat, 48,05 százaléka a Suez Environnement, 1,9 százaléka egyéb önkormányzatok tulajdonában van.
Az ügyvezető úgy fogalmazott: a pécsi önkormányzat jogtalanul tulajdonította el a közös tulajdonban lévő eszközparkot, és az önkormányzat által alapított új társaság illegálisan vette át az irányítást a pécsi vízmű eszközei felett. Utalt arra, hogy az önkormányzat által létrehozott és a szolgáltatással megbízott új vállalat nem rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel és megfelelő képesítéssel.
Csorba Zoltán kitért arra, hogy a vízdíjat a pécsi önkormányzat közgyűlése határozta meg, a vállalati döntéseket hozó igazgatóságban pedig 4 delegáltja volt a városnak, szemben a Suez Environnement 3 képviselőjével.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a pécsi vízművek esetében az osztalék felét szokták kifizetni, és ennek is mintegy a fele illette meg őket, ami évente 70-80 millió forintra tehető.
Az ügyvezető igazgató ugyancsak kérdésre válaszolva közölte, hogy a pécsi önkormányzat a szolgáltatói szerződés felmondásakor nem fogalmazott meg indokot, s amikor meg akarták tudni a lépés okát, az eddigi egyetlen informális találkozáskor a polgármester politikai típusú indokra hivatkozott.
