EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A fedezethez kötött hitelezési korlátokra szükség van, de ennek alacsonyabbnak kell lennie, mint amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) javasolt, és az új szabályoknak nem szabadna különbséget tenni a forint és a devizahitelezés között - mondta Csányi Sándor.
Hozzátette: a fedezethez kötött hitelezési korlátnak kevés értelme van egy olyan országban, ahol a hivatalos jövedelmi adatok ritkán tükrözik a tényleges vásárlóerőt - mivel a lakosság nagy része elkerüli az adófizetést, ahol 3,9 millió alkalmazottból csak 1 millió fizet adót.
Csányi Sándor szerint az elfogadható, fedezethez kötött hitelezési korlát 75 százalék körüli lenne általánosan. Utalt arra, hogy a piacon korábban a 90 százalékos hitelezési korlát terjedt el, amely túl nagy kockázatot jelentett.
Az MNB javaslatai szerint ezzel szemben a háztartási jelzáloghitelek esetén a maximális hitel/fedezet arány forintkölcsönöknél 70, eurónál 54, míg egyéb devizában felvett hitel esetén 35 százalék lenne.
