Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Pénteken törvényjavaslat formájában is hozzáférhető lesz az a terv, amely szerint a többségi tulajdonú állami és az önkormányzati cégeknél a kétmillió forint feletti fizetéseket különadó sújtaná. Ezt a javaslatot Bajnai Gordon miniszterelnök fogalmazta meg az MSZP-frakció hétfői ülésén. Az elképzelések szerint jövő év január 1-jétől átmeneti időre, egy évre vezetnék be különadót.
Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke kedden azt mondta: az elnökség támogatja azt a törekvést, hogy vezessenek be Magyarországon egy különadót, "mágnásadót" a közszféra azon vezetőire vonatkozóan, akiknek nagyon magas jövedelmük.
Lövétei István az MTI-nek azt mondta: ez a különadó indokolhatatlan megkülönböztetés lenne az egyébként azonos jogi státuszú - a munka törvénykönyve hatálya tartozó - emberek között, kiemelnének egy csoportot, azokat, akik az államnak dolgoznak. Adóval ezt a kérdést nem lehet megoldani, ezt a rendelkezést, ha megszületik, egyből meg fogják támadni az Alkotmánybíróságon - szögezte le, hozzátéve: az államnak joga van a saját cégeinél tulajdonosként meghatározni a menedzsment fizetését, nincs szükség törvénymódosításra.
Arra a felvetésre, hogy a parlament előtt van az a törvényjavaslat, amely az új szerződéseknél már nem engedné kétmillió forint fölé menni a béreket, és a különadó a már meglévőkre vonatkozna, az alkotmányjogász azt válaszolta: meglévő szerződésekre visszamenőlegesen nem lehet ilyet meglépni. "Ezt a jog nem fogadja el, ez veszett fejsze nyele, tetszett volna előbb észhez térni, amikor kötötték a szerződést" - fogalmazott.
Lövétei István szerint azt kell megvizsgálni, hogy a szerződésben foglalt szolgáltatás arányos-e a teljesítménnyel; ha indokolatlan a kifizetés, bírói úton helyreállítható az egyensúly. Mint mondta, egyenként kellene végig nézni a munkaszerződéseket, de nincs annyi számú vállalat, hogy ezt ne lehetne kivitelezni, ezt tulajdonosi jogon kellene "végigzongorázni".
Arra a kormánypárti hivatkozásra, hogy Szlovéniában, bár csak 90 százalékos kulccsal, de létezik ilyen adó, Lövétei István azt mondta: külföldről lehet ötleteket átvenni, ez igaz, de ami külföldön megy, az nem megy egy az egyben Magyarországon.
Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke kedden azt mondta: az elnökség támogatja azt a törekvést, hogy vezessenek be Magyarországon egy különadót, "mágnásadót" a közszféra azon vezetőire vonatkozóan, akiknek nagyon magas jövedelmük.
Lövétei István az MTI-nek azt mondta: ez a különadó indokolhatatlan megkülönböztetés lenne az egyébként azonos jogi státuszú - a munka törvénykönyve hatálya tartozó - emberek között, kiemelnének egy csoportot, azokat, akik az államnak dolgoznak. Adóval ezt a kérdést nem lehet megoldani, ezt a rendelkezést, ha megszületik, egyből meg fogják támadni az Alkotmánybíróságon - szögezte le, hozzátéve: az államnak joga van a saját cégeinél tulajdonosként meghatározni a menedzsment fizetését, nincs szükség törvénymódosításra.
Arra a felvetésre, hogy a parlament előtt van az a törvényjavaslat, amely az új szerződéseknél már nem engedné kétmillió forint fölé menni a béreket, és a különadó a már meglévőkre vonatkozna, az alkotmányjogász azt válaszolta: meglévő szerződésekre visszamenőlegesen nem lehet ilyet meglépni. "Ezt a jog nem fogadja el, ez veszett fejsze nyele, tetszett volna előbb észhez térni, amikor kötötték a szerződést" - fogalmazott.
Lövétei István szerint azt kell megvizsgálni, hogy a szerződésben foglalt szolgáltatás arányos-e a teljesítménnyel; ha indokolatlan a kifizetés, bírói úton helyreállítható az egyensúly. Mint mondta, egyenként kellene végig nézni a munkaszerződéseket, de nincs annyi számú vállalat, hogy ezt ne lehetne kivitelezni, ezt tulajdonosi jogon kellene "végigzongorázni".
Arra a kormánypárti hivatkozásra, hogy Szlovéniában, bár csak 90 százalékos kulccsal, de létezik ilyen adó, Lövétei István azt mondta: külföldről lehet ötleteket átvenni, ez igaz, de ami külföldön megy, az nem megy egy az egyben Magyarországon.
