EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
A Reuters elemzői felmérésében 25 elemzőből 23 jelzett előre 50 bázispontos csökkentést. Az elemzők csökkentették inflációs prognózisukat: 2009 végére a korábban várt 6,5 százalékkal szemben 5,6 százalékos 12 havi inflációt várnak, amely 2010 decemberére 2,8 százalékra csökkenhet. Ezen az alapon a monetáris enyhítési ciklus gyorsulását várják, úgyhogy az év végére 6,5 százalékos alapkamatot jósolnak az előző havi felmérésben szereplő 7,0 százalékos konszenzus helyett, amennyiben a nemzetközi kockázatvállalási hajlam nem romlik és a forint nem gyengül. 2010 folyamán a kamatcsökkentések 100 bázispontnyi folytatását várják a Reuters felmérésében megkérdezett elemzők az 5,5 százalékos mélypont eléréséig.
A régió más országai már nagyjából túl vannak a kamatcsökkentési cikluson, de Magyarországon a csekély belső kereslet féken tartja az inflációt és a válságból való kilábalás is lassabbnak ígérkezik, magyarázták az elemzők a monetáris könnyítést megalapozó hazai körülményeket.
Az elemzői konszenzus szerint a magyar GDP idén 6,3 százalékkal csökken, jövőre stagnál.
A forint stabil árfolyama kivételesen jó lehetőséget jelent a kamatcsökkentésre, mondták az elemzők, ugyanakkor figyelmeztettek a lakossági devizaadósságok miatt jelentős külső finanszírozási igényből és az államháztartás feszültségeiből eredő kockázatokra is, amelyek óvatos monetáris politikát indokolnak.
A forintárfolyam és a kamatkilátások szempontjából politikai kockázatokra is figyelmeztettek a Reuters felmérésben részvevő elemzők, amennyiben a 2010 májusában hatalomra kerülő új kormány megemelné az államháztartási deficit célt, amint arra a Fidesz politikusai több ízben céloztak már.
Az elemzők előrejelzése szerint az államháztartás jövő évi hiánya a GDP 3,9 százaléka lesz, csupán egy hajszálnyival a 3,8 százalékos hivatalos deficit cél fölött.
