Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A törvényjavaslat célja, hogy sokan legyenek érdekeltek a korrupciós ügyek felszámolásában, az érintetteket pedig elrettentsék ettől - mondta a miniszterelnök sajtótájékoztatón. Hozzátette: ennek része a bejelentővédelmi csomag, amelynek segítségével kiemelt védelmet és anyagi ösztönzést kapnak azok a munkavállalók, akik jelzik az állam megkárosítását.
A kormányfő kitért arra: átalakítják a Közbeszerzési Hivatalt, amely a tervek szerint a jövőben a jogtalan előnyszerzést is büntetni fogja.
A csomag része az is, hogy a közbeszerzést kiíró szervezet átláthatósági megállapodást köttethet minden pályázóval, amely biztosítja például az adatok nyilvánosságát. Hozzátette: a kormány ezt a nagy összegű közbeszerzéseknél kötelezővé tenné.
Mindenkiben tudatosítani kell, hogy aki az államtól vesz el pénzt, az mindannyiunk közös érdekeit sérti - jelentette ki Bajnai Gordon.
© MTI |
A kormány által a múlt szerdán elfogadott csomag nem varázsszer, de érdemi előrelépést hoz ezen a területen. A javaslat célja, hogy sokan legyenek érdekeltek a korrupciós ügyek felszámolásában, az érintetteket pedig sokkal jobban elrettentsék ettől - közölte.
Tájékoztatása szerint a tervezet része az amerikai minta alapján elkészített bejelentővédelmi csomag, amelynek segítségével kiemelt védelmet és anyagi ösztönzést kapnak azok a munkavállalók, akik jelzik az állam megkárosítását. A munkavállalónak az állam jogi segítséget ad, és kompenzálhatja a kieső munkabért, ha ezért elveszíti az állását. Ha pedig valaki feltár egy államot érintő korrupciós ügyet, akkor a kiszabott bírság tíz százalékáig jutalmat kap - ismertette a részleteket.
Bajnai Gordon kitért arra: a Közbeszerzések Tanácsa átalakításával létrehozzák a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatalt, amely a tervek szerint a jövőben a jogtalan előnyt megszerző szervezeteket tudja majd büntetni, akár a megszerzett előny kétszeresére.
A részletekről azt mondta, a hivatal nem veszi át mások munkáját, nem lesz nyomozati jogköre, de ha bűncselekményre utaló információ kerül a birtokába, azt továbbítja. Megjegyezte: a hivatal a korrupció kezdeményezőjét is vizsgálni tudja majd. Nem azt kell bizonyítania, hogy valóban megtörtént-e a pénz átadása, hanem magát a jogtalan előnyt, amelyet az állam működése tett lehetővé.
Kérdésre arról is beszélt, hogy a hivatal vezetőjét a köztársasági elnök és a miniszterelnök közös javaslata alapján hat évre az Országgyűlés választaná meg. Olyan személyt szeretne erre a posztra, aki kellő erővel, függetlenséggel tud fellépni az ilyen ügyekben - mondta a kormányfő.
Úgy fogalmazott: bár korrupciós jelenségeket nem tártak fel, de joggal háborította fel az embereket például a BKV közpénzkezelési gyakorlata, vagy egyes önkormányzatok sajtóból ismert - Orosháza, Esztergom, Nagykanizsa, Budapest - ügyei. Kiemelte: a hivatal ezekben az ügyekben is el tud majd járni.
Bajnai Gordon közölte, a csomag része az is, hogy - a közbeszerzési törvény módosításának eredményeként - a közbeszerzést kiíró szervezet átláthatósági megállapodást tehet majd kötelezővé, amely minden pályázóra vonatkozik, és biztosítja például az adatok, dokumentumok nyilvánosságát. Hozzátette: a kormány ezt a nagy összegű közbeszerzéseknél kötelezővé tenné.
A miniszterelnök azt kérte a médiától, hogy menjen utána a problémás ügyeknek, és tárja fel azokat.
Számításai szerint a törvénycsomagról még az idén szavazhat a parlament. Kérdésre jelezte: a csomagnak ugyan nincs kétharmados része, de reméli, hogy 51 százalékot meghaladó támogatást kaphat az Országgyűlésben, hiszen ez az egész ország érdeke.
Beszámolt arról: a javaslatcsomagról az elmúlt hetekben egyezettek társadalmi szervezetekkel - többek közt a Transparency International-lel, a TASZ-szal, és az AmChem-mel - és voltak olyan elemek, amelyeket javaslatukra épített be a kormány.
