A magyar-amerikai nagybefektető, aki hétfőtől budapesti előadássorozaton ismerteti az általa kidolgozott reflexivitás-elmélet lényegét, a londoni gazdasági napilapban kifejtette: a befektetési konstrukciók félreárazása kihathat éppen azokra az úgynevezett gazdasági alaptényezőkre is, amelyeket e konstrukciók árának elvileg tükrözniük kellene. A piacok ráadásul az egyensúly helyett a buborékok kialakítására hajlamosak. Az árfolyambuborék még csak nem is ésszerűtlen jelenség: megéri csatlakozni a tömeghez, legalábbis egy ideig. Ezért a felügyeleti szervek nem számíthatnak a szélsőségek piaci önkorrekciójára - áll Soros György hétfői elemzésében.

Az üzletember szerint a 2008-as tőzsdekrachot egy olyan szuperbuborék kipukkadása okozta, amely már 1980 óta duzzadt, és több kisebb buborékból állt. Pénzügyi válságok esetén a hatóságok beavatkoztak, gondját viselték a bajba került intézményeknek, pénzügyi és költségvetési élénkítést alkalmaztak - mindezzel még nagyobbra duzzasztva a szuperbuborékot.

Soros György szerint sem Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét ellátó Federal Reserve előző elnöke, sem mások nem fogadták el, hogy a pénzügyi hatóságoknak magukra kell vállalniuk a buborékok túl nagyra dagadásának megakadályozását. Alan Greenspan azzal érvelt, hogy ha a piac nem képes felismeri a buborékokat, akkor a szabályozó szervek sem képesek erre. Ebben igaza is volt, a hatóságoknak azonban ezzel együtt is el kell fogadniuk, hogy ez is a feladataik közé tartozik - áll Soros György elemzésében.

A befektető a problémák között említi, hogy rögzítettek a letéti és tőkemegfelelési minimum-előírások, mivel abból indulnak ki, hogy a piacokon ismeretlen a hangulat fogalma. A piacoknak azonban van hangulatuk, és a hatóságoknak ezt ellensúlyozni kell az árfolyambuborékok túl nagyra duzzadásának megakadályozása végett.

A szabályozó szerveknek emellett új eszközök kidolgozására, vagy éppen meglévő, de már nem használt eszközök felélesztésére is szükségük lehet - írta Soros György. Az elemzés felidézi: már a múltban is volt példa arra, hogy a központi bankok a hitelkihelyezés korlátozására utasították a kereskedelmi bankokat olyan szektorokban, amelyekről a jegybank úgy tartotta, hogy túlhevülőben vannak.

Soros György szerint az egyéni befektetőket érintő kockázatok mellett rendszerszintű kockázatok is jelen vannak a piacokon. Ezeket a piaci szereplők - abban a hiedelemben, hogy bármikor kiszállhatnak pozícióikból - figyelmen kívül hagyhatják, a szabályozó hatóságok azonban nem, mivel ha túl sok piaci szereplő van ugyanazon az oldalon, a pozíciókat már nem lehet felszámolni megingás vagy éppen összeomlás nélkül.

Soros György szerint megfigyelés alatt kell tartani az összes jelentős piaci szereplő - köztük a fedezeti alapok és a szuverén vagyonalapok - pozícióit, hogy észre lehessen venni a kialakuló egyensúlytalanságokat. Bizonyos származtatott piaci termékeket, például a törlesztéskockázatra köthető határidős cserekontraktusokat (CDS), amelyek hajlamosak hirtelen egyensúlytalanságok teremtésére, szabályozni vagy korlátozni kell, sőt akár be is lehet tiltani a kereskedést ezekkel - tette hozzá.

A szerző szerint a jelenlegi helyzetben "az eltűnt hitelt" az egyetlen megmaradt hiteles forrásnak, az államnak kell pótolnia, akár a nemzetgazdasági adósságállomány és a monetáris bázis növelésének árán. A gazdaság stabilizálódásával azonban a lehető leggyorsabban szűkíteni kell a pénzellátást, mivel ha ez elmarad, a deflációt infláció váltja fel - írta Soros György a hétfői Financial Timesban.