A bizottság tavaly fogadott el egy programot - az Európai Parlament és az Európai Számvevőszék ajánlásai nyomán - a kifizetések kezelésében elsődlegesen felelős tagállamok irányítási és ellenőrzési rendszereinek megerősítése, valamint a kifizetési kérelmek hibáinak csökkentése céljából. Az intézkedések azt próbálják elősegíteni, hogy a tagállami hatóságok körültekintően ellenőrizzék a strukturális alapok kiadásainak elszámolhatóságát, mielőtt a kifizetési kérelmeket benyújtják a brüsszeli bizottsághoz, és amennyiben ezek nem felelnek meg az elvárásoknak, szigorú intézkedéseket léptessenek életbe a kifizetések visszatartása vagy a pénzek visszaszerzése érdekében.

A most kiadott jelentés szerint a szigorítás máris konkrét eredményeket hozott. Idén például Brüsszel már 629 millió eurónyi szabálytalan kifizetést visszaszerzett, és becslései szerint további félmilliárd eurót fizettet vissza az év végéig. A tagállamok emellett "maguk is egyre gyakrabban folyamodnak pénzügyi korrekciókhoz, ezáltal nagyobb mozgásteret nyernek ahhoz, hogy másik támogatható projekt számára igényeljenek kifizetést" - áll a brüsszeli közleményben.

Pawel Samecki, az uniós felzárkóztatási támogatásokért felelős biztos szerint az új rendszer "hosszú távon segíteni fog a hibaarány csökkentésében és az adófizetők pénzének megóvásában". Sikerült előrehaladást elérni a pénzügyi szabályok egyszerűsítésére irányuló erőfeszítések terén is - tette hozzá a lengyel biztos.

Az EU belső támogatási (kohéziós) politikája segítségével mintegy 600 ezer munkahely jött létre az EU-ban 2000 óta - derül ki a bizottság adataiból. E politika keretében a 2007–2013-as időszakban a 27 tagállamban összesen 347 milliárd euró értékű beruházás valósul meg, ami az ugyanezen időszakra szóló teljes uniós költségvetés 35 százaléka.