A havi konjunktúraindexekből kirajzolódó trendvonal az év elején elért mélyponthoz képest (63,1) júliusig szerényen, 68,5 százalékra, azt követően érezhetőbben nőtt. A részindexek közül a lakossági bizalmi mutató a januári 70,9 százalékról márciusra 64,4 százalékra csúszott vissza, azóta viszont emelkedik, az év közepére 85,4 százalékra ugrott fel, s azóta tovább nő, októberben 96,5 százalékot jelzett. A TOP-100 nagyvállalati konjunktúra index 2009 októberében 67,0 százalék lett, az előző hónaphoz képest 6 százalékponttal csökkent, s visszaállt az augusztusi szintre.

A nagyvállalatok rövid távú üzleti várakozásait összesítő bizalmi indexek értéke egy évvel ezelőtt a globális válság hatására kezdett csökkenni. A kedvezőtlen tendencia az idén februárban megfordult, az utóbbi háromnegyed évben a cégek üzleti várakozásai kisebb ingadozások mellett többnyire javultak. A cégek bizalmát az utóbbi nyolc hónapban alapvetően a pénzügyi stabilizáció sikere és a külső piacok gazdaságélénkítő csomagjainak köszönhető pozitív változások javították. A reálszféra élénkülése még várat magára, biztató eredmények a külkereskedelmi forgalomban jelentkeznek, főként a fejlett ipari országokkal bonyolított forgalomban. Ezek átgyűrűzése az Ecostat szerint néhány hónapos késéssel várható.

Az elmúlt három hónapban a nagyvállalatok mintegy 40 százalékának termelése szinten maradt. Növekvő teljesítményről minden negyedik vállalat, csökkenőről 35 százalékuk adott számot. A nagyvállalatok teljesítményük jövőbeni változásáról többségében mérsékelt optimizmussal nyilatkoztak. Három hónapon belül jelentős termelésnövekedést 2 százalékuk, kismértékűt 24 százalékuk vár. A cégek több mint a fele teljesítménye szinten maradását vélelmezi az év utolsó hónapjaira.

A nagyvállalatok fejlesztési elkötelezettsége októberben 41 százalék volt, szeptemberhez képest alig változott. A havi indexek értéke 2009-ben alacsony szinten, szűk sávban változott, a mutatók tendenciája enyhén emelkedő. A vállalatok 55 százaléka likviditási helyzetében nem számol változással, 22 százalékuk megítélése szerint viszont a jövőbeni működésben javuló pénzügyi lehetőségek várhatók. Jelenlegi rendelésállományát a hazai nagyvállalati kör fele átlagosnak, 6 százaléka a szokásosnál nagyobbnak minősítette. A jelentős mértékű rendeléshiányról számot adó cégek aránya mindössze 3 százalék, a többség, a cégek 41 százaléka kismértékű visszaesést tapasztalt rendelésállományában.

Az októberi kis- és középvállalati konjunktúraindex a szeptemberi 69,9 százaléktól 0,7 százalékponttal maradt el. A hazai kkv-szektor bizalmi trendje február óta folyamatosan emelkedik. Az elmúlt negyedévben a kkv-k egyötödénél növekedett a termelés, 41 százalékuknál nem változott. Csökkenő teljesítményről kevesebben, 39 százalékban nyilatkoztak a cégek. A teljesítmények változásáról szóló előrejelzések az év végére várható vásárlóerő-csökkenésre tekintettel valamelyest romlottak. A következő három hónapban a hazai vállalatok 28 százaléka számít teljesítménye növekedésére, 43 százalékuk szinten maradással kalkulál. Termelése csökkenését a cégek 29 százaléka prognosztizálja. A bizonytalan piaci igények miatt a hazai cégek 77 százaléka új tevékenység kezdésére nem lát esélyt.

A hazai vállalatok majdnem háromnegyede a körbetartozások mértékét, 62 százalékuk a hitelhez jutás nehézségeit, 42 százalékuk pedig a gazdálkodó szervezetek adóterhelését minősítette erős kritikával. A gazdálkodási nehézségek hatására a hazai kis- és középvállalatok beruházási aktivitása jelentős mértékben szűkült. A cégek fejlesztési ambícióit számszerűsítő havi indexek tendenciája ez év júniusáig meredeken csökkent, az azóta eltelt hónapokban lassú, szerény emelkedést jelez. Októberben a kis- és közepes vállalkozások mindössze 28 százaléka tervezte új beruházás indítását.