Az igazgató közölte: a magyar bankrendszer ellenálló képessége erős, de a bankoknak figyelniük kell a kockázatokat. Az áprilisi jelentés óta az ország kockázati megítélése javult, a külső finanszírozási helyzet is jobb lett, de Magyarország helyzete még sérülékeny, ez a bankokat is óvatosságra kell, hogy intse – tette hozzá.

Tabák Péter elmondta: az augusztusi inflációs jelentésben rögzített makrogazdasági pályához képest egy kétéves távlatban 5 százalékponttal rosszabb gazdasági helyzetre dolgozták ki a bankok stressz tesztjét. (Az augusztusi alappálya a GDP idei 6,7 százalékos, jövőre 0,9 százalékos visszaesésével számol. A feltételezett stresszpályát a GDP idei 7,9 százalékos, 2010-ben 4,7 százalékos csökkenésére állították össze.)

Az igazgató kiemelte, hogy az „agresszívan rosszabb” pálya alapján kidolgozott stressz is azt mutatta, hogy a magyar bankrendszer ez esetben is stabil maradna. A legrosszabb esetben egy 100-170 milliárd forintos pótlólagos tőkemegerősítés kellene a magyarországi bankoknak ahhoz, hogy a bankrendszer szintjén az átlagos 8 százalékos tőkemegfelelési mutató tartható legyen.

Az MNB szakértői úgy vélik: a stresszpálya mentén az előző évekhez képest öt-hatszorosára is megemelkedhetnének a hitelezési veszteségek. Az MNB jelentése szerint az idei első félévben a hazai bankrendszer jelentős tőketöbblete tovább növekedett. A magyar bankszektor tőkemegfelelési mutatója 11,2 százalékról 12,3 százalékra emelkedett.