Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A magyar gazdaság valószínűleg túl van a visszaesés mélypontján, a IV. negyedévben az előző negyedévhez képest már minimális növekedés valószínű, az előző év azonos időszakához képest azonban csak 2010. II. félévében várható – szerény – növekedés.
Az iparban idén eddig csak a bányászat és az egyéb feldolgozóipar volt képes növekedésre. Belföldre a gyógyszeripar, exportra az élelmiszeripar is emelni tudta értékesítését. Az építőiparon belül az épületek építése 13 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké – például útépítés – viszont 11 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági termelés – nagyrészt a kalászos gabonák mintegy 25 százalékos, időjárás okozta terméscsökkenése miatt – ugyancsak jelentősen visszaesik idén. A kiskereskedelemben az élelmiszerek és napicikkek forgalma 4,5 százalékkal, a többi terméké 7 százalékkal, a gépjárműveké 36 százalékkal csökkent a vásárlóerő és a hitelfelvételi lehetőségek szűkülése miatt. Az import az exportnál is sokkal erőteljesebben esik vissza a belföldi kereslet csökkenése következtében. A magyar gazdaság 2009-ben nem vesz igénybe külső nettó finanszírozási forrást, mert a felvett hiteleket vagy a devizatartalék növelésére, vagy korábbi hitelek visszafizetésére fordítja.
A munkanélküliség már a III. negyedévben kétszámjegyűvé vált (10,3 százalék). Az év végén részben szezonális okokból, részben a visszaesést késve követő foglalkoztatáscsökkenés, valamint a közmunkák kifutása miatt 11 százalék körül lehet. Jövőre a II. negyedévtől várható csökkenés. A bruttó keresetek az első nyolc hónapban 1,3 százalékkal emelkedtek.
Az szja-sávhatár július 1-től érvényes – év elejéig visszamenőleges hatású – eltolása következtében a nettó keresetek az I. félévi 1 százalékos emelkedés után július-augusztusban 3,5 százalék körül nőttek. A reálkeresetek 2 százalék körüli csökkenése azonban – mivel az infláció is július 1-től kezdett ismét gyorsulni – május óta stabil. Az év egészében a reáljövedelmek 4-5 százalékos csökkenése valószínű a munkanélküliség emelkedése, a 13. havi nyugdíjak megszüntetése valamint a családtámogatások nominális befagyasztása miatt. Jövőre a reáljövedelmek stagnálása várható.
Szeptemberben a fogyasztói árak 4,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ami az I. félévinél gyorsabb, a július-augusztusinál lassúbb ütem. E hónapban a változatlan adótartalmú index mindössze 1,1 százalék volt, vagyis adóintézkedések nélkül számítva az infláció üteme az I. félévhez viszonyítva jelentősen tovább lassult.
Az államháztartás hiánya 2009-ben a nagyfokú gazdasági visszaesés ellenére a GDP 3,9 százaléka körül lesz. 2010-re a hivatalosan megcélzotthoz hasonló, 3,8 százalékos deficit várható. Ennél érdemben nagyobb hiányt a nemzetközi pénzpiac aligha tolerálna. Elképzelhető viszont, hogy az állami cégek adósságállományát a következő kormány – más választási évek gyakorlatához hasonlóan – konszolidálja, ami egyszeri tételként emeli meg a hiányt. Az érintett cégek működésének reformja esetén ezt a nemzetközi pénzvilág elfogadhatja.
