A Kommerszant szerint az amerikai figyelmeztetést Mirek Topolanek volt cseh kormányfő vetette fel, s úgy vélte, az amerikai szakértők tanácsait követve választani kell Oroszország és az OPEC között.

Az amerikai résztvevők csoportja a legnagyobbak között volt, s tagjai arról beszéltek, hogy a januári válság rendszeresen ismétlődni fog. Keith Smith, az amerikai Stratégiai és Nemzetközi Kutatások Központja (CSIS) szakértője szerint a problémák fő oka az európai gázszállítások sémájának bonyolultsága. „Amennyiben az Európában gázzal kereskedő cégek felének ismeretlenek a tulajdonosai, a helyzet nem lehet átlátható” – mondta Smith. Topolanek támogatta ezt az álláspontot azzal, hogy Oroszország a kőolaj és gáz eladásából származó bevételeit cégek vásárlására fordítja, de nem tartja be a szállítások átláthatóságára vonatkozó EU-ban elfogadott szabályokat.

A Kommerszant figyelemre méltónak nevezte, hogy éppen a fórum napján Budapesten az ügyészségen kihallgatták Gazda Tamást, az (Emfeszt megvásároló) Rosgas igazgató tanácsának tagját, az Emfesz volt jogászát. „A fórumon ugyan senki nem vádolta meg nyíltan a Gazpromot a tavaszi Dmitrij Firtas ukrán üzletember érdekeltségeihez tartozó Emfesz törvénybe ütköző módon történt megszerzésével, de a résztvevők körében azt találgatták, milyen módon akar a Gazprom bejutni Magyarország belső gázpiacára” – írta a Kommerszant.

Ukrajna képviselői arról győzködték a részvevőket, hogy országuk részéről semmi nem utal válságra, sőt, évek óta példátlan mennyiségű – 2,75 milliárd köbméter – gáz van a földalatti tárolókban. „Válságot csakis külföldi provokáció okozhat” – mondta egyikük, de nem jelölte meg, ki provokálna konfliktust.

A lap megállapította, hogy az amerikai fél kész közvetlenül vállalni az európaiakról való gondoskodást: Richard Morningstar, az Eurázsia energetikai kérdéseivel foglalkozó amerikai különmegbízott bejelentette, hogy Washingtonban bizottság alakult az Oroszország és az EU közötti energiapolitika kidolgozására és a válságos helyzetek szabályozására, s ez a bizottság hivatott meghatározni azt is, az Oroszországgal kötött mely megállapodások tekinthetők jogszerűnek. „Lényegében arról van szó, hogy Washington teljes körűen részt vesz az EU és Oroszország energia-árbeszéde alakításának folyamatában” – írta a lap, megemlítve, hogy Morningstar sürgette a Nabucco vezeték megépítését és a szállítási útvonalak diverzifikálását.

A beszámoló szerint az orosz küldöttség tagjai azt igyekeztek bizonygatni, hogy Oroszország és az Európai Unió feladatai közösek - amennyiben mindkét fél szabadulni akar a gázvezetékektől való függőségtől – továbbá, hogy az orosz kormány energiastratégiája nem azonos a Gazprom stratégiájával. Igor Krugovih, az Orosz Gázközösség (RGO) szakértői tanácsának tagja, az Eurázsiai Gazdasági Közösség problémáit kutató központ igazgatója úgy vélte, a következő öt-tíz évben kialakul a közös kontinentális energiabiztonsági rendszer anyagi alapja a már létező és most épülő regionális energiarendszerek – Oroszország-EU, Oroszország-Kína, Oroszország-Közép-Ázsia – talaján.

„Ha az Európai Unió a szén és az acél kérdéseiről indult, a kontinentális Eurázsia egyesülése az energetikai egyesüléssel kezdődik” – vélekedett Krugovih. Elmondta, hogy az RGO e kérdések megvitatására javasolta egy Eurázsiai Energiafórum létrehozását. Ennek legfőbb feladata a nemzetközi jogi viszonyok szabályozásának kidolgozása lenne, s az alapító konferenciát jövő év elején szándékoznak megtartani – írta a Kommerszant.

A lap rámutatott, hogy az EU tagállamai addig is önállóan igyekeznek felkészülni a majdani válságok hatásainak elhárítására. „Magyarország például, amely 80 százalékban függ az orosz gáztól, olyan energiastratégiát dolgoz ki, amely 20 éven belül az ország függetlenségét garantáló energiahordozó-szállítási rendszer kiépítését irányozza elő” – írja az elemzés, s a Molnál kapott tájékoztatást idézi, hogy idén befejeződik a magyarországi gázvezeték-rendszert a romániaival, jövőre a horvátországival összekötő vezeték építése. Hasonló megoldásokról tárgyalások folynak Szlovákiával és Szlovéniával, s a következő gáztároló átadása nyomán a Mol tárolási kapacitása eléri a 20 milliárd köbmétert, mindez együtt pedig lehetővé teszi Magyarország számára, hogy előre nem látható helyzetekben zárt rendszerben kapja a gázt.