A japán médiumok által idézett Kan Naoto miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy „deflációs helyzet” alakult ki a szigetország gazdaságában.

Fudzsii Hirohisza pénzügyminiszter sajtóértekezletén pedig kijelentette, hogy deflációnak nevezik vagy sem, az árcsökkenés mindenképpen káros és aggodalomra ad okot, s jelenleg ez az egyik fő gazdasági és politikai kérdés Japánban. A miniszter hangsúlyozta, hogy a defláció költségvetési eszközökkel aligha előzhető meg, hiszen ha nagy összegeket költenek is közmunkákra, az nem fogja emelni az árakat.

A friss termékeket leszámítva a fogyasztói árak szeptemberben immár a hetedik egymást követő hónapban csökkentek a távol-keleti országban, éves szinten 2,3 százalékkal. Augusztusban rekordszintű, éves összevetésben 2,4 százalékos árcsökkenést mértek.

Japán 1998 júniusa és 2006 januárja között már átesett egy deflációs időszakon, amely többek között rontja a vállalatok jövedelmezőségének kilátásait és elbátortalanítja a befektetőket.

A mostani negatív infláció alapvetően amiatt alakult ki, hogy a japán cégek termelőkapacitása meghaladja a termékeik iránti hazai és a külföldi keresletet.