Felsoroljuk a lakáshitelezés tervezett kemény változtatásait

A Pénzügyminisztérium nemrégiben elkészítette tervezetét a devizahitelezés szigorításáról, amit a Magyar Nemzeti Bank is sürgetett. A dokumentum szerint törvény korlátozná a hitelfelvételt, és a bírálat során az eddigieknél szigorúbb feltételeknek kellene megfelelniük a hiteligénylőknek.

„A szabályozás megnehezítené a jelenleg olcsóbban hozzáférhető deviza alapú kölcsönök felvételét és átvállalását, ez pedig tovább lassítaná az ingatlanok eladását, valamint drasztikusan szűkítené a hitelpiacot. A szigorítás kihatna a hitelkiváltásra is, amely várhatóan a töredékére fog esni, hiszen a korábban nagy számban felvett svájci frankos hiteleket csak drágább forint hitellel lehet majd helyettesíteni. Erre, valószínűleg kevesen lesznek hajlandóak, illetve egyáltalán képesek, és ezáltal befagyhat a piac” – hangsúlyozta Bánfalvi László, Otthon Centrum Hitel Centerét működtető HC Központ Kft ügyvezető igazgatója.

Az OCHC szerint a hezitálóknak ezért érdemes megfontolni, hogy még a rendelet idénre tervezett hatályba lépése előtt indítsák el a hitelfelvételüket. Az elmúlt néhány hónapban ugyanis megindult a bankok közötti verseny, egyes pénzintézetek egyre vonzóbb hitelkondíciókkal jelentek meg. Aki az év első felében, a banki szigorítások nyomán a jövedelme, vagy önereje miatt teljesen kikerült a hitelfelvevők köréből, most kihasználhatja, hogy kedvezőbben juthat hitelhez.

A következőbb főbb változásokra kell számítani

- Megszűnik a fedezet alapú hitelezés, s a jövőben kölcsönt csak hitelképesség, illetve hitelezhetőség vizsgálata alapján nyújtanának a pénzügyi intézménynek. - Szabályozzák az adott ingatlanra maximálisan felvehető hitel nagyságát. Így a forinthiteleknél a piaci érték maximum 75 százaléka, euró alapú hitelnél 60 százaléka, míg minden más devizanemnél, ideértve a svájci frank alapú hiteleket is, legfeljebb az ingatlan értékének 45 százaléka a limit. - Előírják a pénzügyi intézményeknek a hitelezhetőségi limitek kidolgozását. A tervezet szerint az euró alapú hitelkérelmek esetén a hitelezhetőségi limit a forintban megállapított limit maximum 80 százaléka, míg minden más devizánál legfeljebb 60 százaléka lesz.

Bánfalvi László szerint a szigorítás rosszkor jönne a piacnak, hiszen október elsejétől az új lakások vásárlásakor igényelhető támogatott hiteltípus stimuláló hatása, elsősorban a megkövetelt magas önerő miatt, elhanyagolhatónak tűnik. Jogos az MNB törekvése, hogy mérsékelje a hitelezési kockázatokat, de a piaci beavatkozás mértéke kérdéses, és talán több lépcsőben is végre lehetne hajtani a változtatásokat – vélekedik az OCHC vezetője. Szerinte fontos lenne az is, hogy a szabályozás különbséget tegyen új, illetve használt lakás vásárlásához kért hitel között. Új lakásnál, ideértve az első lakáshoz való jutást is, hitelfedezeti ráta (LTV) kedvezményt kellene adni, ezzel is segítve a fiatalokat és ösztönözni a válságban lévő lakásépítést. Mivel az euró meghatározó szerepet fog betölteni a gazdaságban, nem indokolt az ilyen nagy mértékű megkülönböztetés a forint és euró alapú konstrukciók között. A 70 százalékos maximális LTV már elismerné az euró hitelezés létjogosultságát és növekvő szerepét, s nem zárná ki, hogy az ügyfelek hozzájussanak egy kedvezőbb hitelkonstrukcióhoz.

Szigorítás és szabályozás előtt áll a hitelközvetítői munka is, amire már kétségtelenül régóta szükség van. A pénzügyi szolgáltatások közvetítésének szabályozását célzó törvénymódosító javaslat többek között tisztázná a közvetítő fogalmát, a közvetítés lehetséges formáit, a közvetítők és alközvetítők viszonyát, a közvetítővel szembeni elvárásokat, a felelősségi kérdéseket és a közvetítőkkel szemben támasztott szakmai követelményeket.

A parlament várhatóan még idén tárgyalja a módosításokat, amelyeket 2010. január elsején vezetnének be. A már működő közvetítő cégeknek ugyanakkor bő fél évük volna, hogy a szervezetüket és üzletmenetüket az új előírásokhoz igazítsák.

„A közvetítő személyével kapcsolatban egyetértünk a törvényhozóval abban, hogy az ügyfelek érdekében, végzettséghez, szakképesítéshez, erkölcsi bizonyítványhoz kötve szigorítani kell a szakmai és emberi követelményeket. Emellett meg kell szabni a minimális tárgyi és pénzügyi feltételeket, legyen az tőkekövetelmény vagy felelősségbiztosítás, és elő kell írni a folyamatos továbbképzést is. Ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a közvetítői szintek számának drasztikus korlátozásával ne kerüljenek versenyhátrányba a már eddig is minőségi szolgáltatásokat nyújtó, jól képzett tanácsadókkal dolgozó ügynöki hálózatok. – szögezte le Bánfalvi László.