A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Az SZDSZ frakcióvezetője az érintett közgazdászoknak címzett, saját honlapján közzétett, vasárnap az MTI-hez is eljuttatott nyílt levelében emlékeztetett: a 29 közgazdász amellett érvelt, hogy a magyar kormány 2010-ben, vagy az év egy részében elfogadott költségvetés nélkül gazdálkodjon. A politikus rámutatott, javaslatuk eredményeként a hatályos törvények szerint olyan helyzet állna elő, hogy a kormány 2010-ben a 2009-es költségvetési törvényben rögzített kiadások egytizenkettedét költhetné el havonta.
Felhívta a figyelmet, hogy a 2009-es kiadási szint az államháztartás egészében 562,5 milliárd forinttal haladja meg a kormány által 2010-re tervezett kiadásokat. Kóka János szerint ezért ha megvalósulna a javaslatuk, ennyivel több bevételt kellene adóemelés formájában beszedni 2010-ben, vagy ennyivel magasabb hiányt termelne a költségvetés az év során.
Ezek alapján a szombati nyílt levél aláíróit arra kérte, adjanak választ arra, hogy amennyiben a költségvetést a javaslatuk szerint elutasítanák, az előállt helyzet kezelésére milyen megoldást tartanának helyesnek: jelentős adóemelést, vagy jelentősen magasabb költségvetési hiányt. Kóka János arra is kíváncsi, hogy a szakemberek honnan pótolnák a keletkezett 562,5 milliárd forintos kiesést, illetve annak havonta felmerülő, időarányos részét.
Felkérte a közgazdászokat arra is, hogy ha jelentős adóemelést tartanának kívánatosnak, akkor jelöljék meg az emelni javasolt adónemeket, és az növelés szándékolt mértékét.
Kitért arra is, hogy ha a költségvetési hiánycél emelésével, és ezzel az államadósság szintjének növelésével kívánják kezelni az előállt helyzetet, akkor fejtsék ki, honnan és milyen feltételekkel kívánnák finanszírozni a keletkezett többlethiányt. Utóbbi esetben azt kéri, arra is adjanak választ, hogy hogyan illeszkedne a javaslatuk Magyarországnak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval szemben fennálló kötelezettségeihez, valamint a felelős költségvetési gazdálkodás kereteiről szóló törvények rendelkezéseihez.
Ismert közgazdászok szombaton nyílt levélben szólították fel a parlamenti képviselőket arra: ne szavazzák meg a 2010-es költségvetés jelenlegi tervezetét, "ne sodorják újabb veszélybe az országot".
A 29 aláíró között van Járai Zsigmond, aki az Orbán-kormány pénzügyminisztere, majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke volt, Bod Péter Ákos, aki az Antall-kormány ipari minisztere, majd az MNB elnöke volt, Szapáry György volt MNB-alelnök, aki jelenleg a Fidesz nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszerének kiépítésén dolgozik. Mellár Tamás a Központi Statisztikai Hivatal elnökeként dolgozott az Orbán-kormány időszakában, Szász Károly pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét vezette akkoriban.
Felhívta a figyelmet, hogy a 2009-es kiadási szint az államháztartás egészében 562,5 milliárd forinttal haladja meg a kormány által 2010-re tervezett kiadásokat. Kóka János szerint ezért ha megvalósulna a javaslatuk, ennyivel több bevételt kellene adóemelés formájában beszedni 2010-ben, vagy ennyivel magasabb hiányt termelne a költségvetés az év során.
Ezek alapján a szombati nyílt levél aláíróit arra kérte, adjanak választ arra, hogy amennyiben a költségvetést a javaslatuk szerint elutasítanák, az előállt helyzet kezelésére milyen megoldást tartanának helyesnek: jelentős adóemelést, vagy jelentősen magasabb költségvetési hiányt. Kóka János arra is kíváncsi, hogy a szakemberek honnan pótolnák a keletkezett 562,5 milliárd forintos kiesést, illetve annak havonta felmerülő, időarányos részét.
Felkérte a közgazdászokat arra is, hogy ha jelentős adóemelést tartanának kívánatosnak, akkor jelöljék meg az emelni javasolt adónemeket, és az növelés szándékolt mértékét.
Kitért arra is, hogy ha a költségvetési hiánycél emelésével, és ezzel az államadósság szintjének növelésével kívánják kezelni az előállt helyzetet, akkor fejtsék ki, honnan és milyen feltételekkel kívánnák finanszírozni a keletkezett többlethiányt. Utóbbi esetben azt kéri, arra is adjanak választ, hogy hogyan illeszkedne a javaslatuk Magyarországnak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval szemben fennálló kötelezettségeihez, valamint a felelős költségvetési gazdálkodás kereteiről szóló törvények rendelkezéseihez.
Ismert közgazdászok szombaton nyílt levélben szólították fel a parlamenti képviselőket arra: ne szavazzák meg a 2010-es költségvetés jelenlegi tervezetét, "ne sodorják újabb veszélybe az országot".
A 29 aláíró között van Járai Zsigmond, aki az Orbán-kormány pénzügyminisztere, majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke volt, Bod Péter Ákos, aki az Antall-kormány ipari minisztere, majd az MNB elnöke volt, Szapáry György volt MNB-alelnök, aki jelenleg a Fidesz nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszerének kiépítésén dolgozik. Mellár Tamás a Központi Statisztikai Hivatal elnökeként dolgozott az Orbán-kormány időszakában, Szász Károly pedig a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét vezette akkoriban.
