EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének(PSZÁF) elnöke kifejtette, hogy a pénzügyi-gazdasági válság is megmutatta, nagyon jelentős költséggel jár, ha egy ország, mint Magyarország, kívül van az eurózónán. Saját intézményére utalva elmondta: az euróövezetben a felügyelet nyugodtabban alszik majd, az egész gazdaság finanszírozása olcsóbbá válik. Az euróövezetbe való belépés elsősorban gazdaságpolitikai kérdés, az nem vitatható, hogy egy kis, nyitott ország számára kedvező, ha egy valutaövezethez csatlakozik. A PSZÁF elnöke szerint ugyanakkor az euróövezetben a régiós, illetve a magyarországi bankokra költségoldalról a mostaninál nagyobb nyomás nehezedik majd, hogy hatékonyabban működjenek, s a méretarányos nyereséges gazdálkodás fog előtérbe kerülni.
Papp Edit, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója elmondta: mivel az ország lakossága jelentős mértékben devizában adósodott el, ha Magyarország minél gyorsabban belépne az euróövezetbe, ennek az adósságállománynak az árfolyam- és más típusú kockázatai nagymértékben csökkennének. Papp Edit a válság folyamatát elemezve megjegyezte: a magyar bankrendszer a pénzügyi krízis alatt stabil maradt, amihez nagyban hozzájárult, hogy a hazai leánypénzintézetek mögött az anyabankok mindvégig ott álltak a szükséges forrásokkal. Most már nem a szűkös likviditás a gátja a hitelezés felfutásának, hanem, hogy kevés a biztonságosan finanszírozható, a piacon megfelelően potens, hitelképes vállalkozás.
Nagy Mohácsi Piroska, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közgazdásza pedig arról beszélt, hogy az ország sebezhetőségéhez változatlanul nagymértékben járul hozzá a lakosság igen jelentős devizaadóssága.
