Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A cég a bírósági indoklás áttanulmányozását követően dönt a további jogi és munkaügyi lépésekről - mondta a szóvivő. A Magyar Postánál működő Kézbesítők Szakszervezete december 22-23-án sztrájkolt azért, hogy minden dolgozó egyszeri 100 ezer forintot kapjon a társaság által értékesített ingatlanok bevételéből. A szakszervezet szerint elsősorban az üdülők és a budapesti Krisztina körúti Postapalota, valamint a Szugló utcai székház elidegenítéséből származó bevételből kell részesíteni a dolgozókat.
Tomecskó Tamás a sztrájk után elmondta: jogszerűek voltak a szakszervezetek által kifogásolt ingatlanértékesítések, és jelezte, hogy az ezekből befolyt összeget fejlesztésre fordítja a Magyar Posta. A december 23-án felfüggesztett munkabeszüntetés nem okozott fennakadást a postai szolgáltatásban. A Magyar Posta még a sztrájk alatt bejelentette: jogalap nélkülinek tekintik a munkabeszüntetést, és bírósághoz fordulnak.
A bíróság az indoklásban emlékeztet: a Magyar Posta Zrt.-nél december 16-án született meg a 2010. évi bérmegállapodás, amely kollektív szerződés erejű megállapodás, és amely 2010. január elsejei hatállyal rendelkezik a bérfejlesztésről és a jóléti juttatásokról.
A posta a sztrájk jogellenességének megállapítását kérte, és arra hivatkozott, hogy az ingatlanok értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról a tulajdonos dönthet, nem pedig a munkavállalók. A társaság ezenkívül azzal érvelt, hogy a szakszervezet követelése bérkövetelésnek minősül, miközben a bérfejlesztésre vonatkozóan a munkáltatónál már hatályos megállapodás létezik - olvasható az indoklásban.
