MNB: a háztartások 933 milliárd forintot takarítottak meg

A múlt év III. negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 1,7 százalékára (108 milliárd forintra) nőtt, az előző negyedévben regisztrált GDP-arányos 0,8 százalékról (52 milliárd forint).

A pénzügyi eszközök között a devizabetétek és a nyugdíjpénztári követelések (112 milliárd, illetve 134 milliárd forintos) növelése volt jelentős, miközben a készpénz (111 milliárd forint), és a tőzsdei részvények (82 milliárd forint számottevő csökkenése mellett a központi kormányzat értékpapírjaiba befektett összegek nettó kivonása is jellemző volt.

A kötelezettségek között a forinthitelek (60 milliárdos) növekedése és a devizahitelek ennél valamivel nagyobb (72 milliárd forintos) csökkenése volt jellemző. A forint kismértékű árfolyamváltozása nem gyakorolt jelentősebb hatást a pénzügyi eszközök és kötelezettségek értékére a III. negyedévben.

A pénzügyi számlák adatai szerint a 2009 III. negyedévével záruló elmúlt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 5,9 százalékát tette ki (1538 milliárd forint), a három hónappal korábbi 5,0 százalékkal (1,292 milliárd forinttal) szemben. A III. negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye a negyedéves GDP 3,8 százalékát érte el (246 milliárd forint).

Az adatokból kiderül: a 2009 III. negyedévével záruló elmúlt egy évben az államháztartás finanszírozásában a lakosság 933 milliárd forinttal (ez a GDP 3,6 százaléka), a nem pénzügyi vállatok 575 milliárd forinttal (ami a GDP 2,2 százaléka), a külföld 55 milliárd forinttal (ami a GDP 0,2 százaléka) vett részt.

Összességében tehát a 2009 III. negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 0,2 százalékával egyenlő külföldi finanszírozásra volt szüksége nemzetgazdaságnak finanszírozási igénye a pénzügyi számlák adatai szerint volt.

AZ MNB közlése szerint az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága - a túlzott hiány eljárás  keretében az Európai Bizottságnak jelentett mutató – 2009 III. negyedévének végén a GDP 78,4 százalékán állt (20 423 milliárd forintot tett ki).

A központi kormányzat finanszírozási igényét (200 milliárd forint) 2009 III. negyedévében  alapvetően hosszú lejáratú külföldi hitelek felvételével és hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátásával fedezte, miközben jelentősen nőttek a jegybanknál elhelyezett betétei, a hitelintézeteknek nyújtott hitelei, és csökkentek a hitelintézetek felé fennálló tartozásai.

A helyi önkormányzatok finanszírozási képessége (60 milliárd forint) elsősorban a hitelintézeti betéteik növekedésében tükröződött. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényét (106 milliárd forint) alapvetően a központi kormányzattól származó hiteltartozásaik növekedése fedezte.