Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
"Európa rekordot ért el a magyar államháztartás, hiszen a válsággal gyötört 2009-ben, csak egy hajszállal nőtt a 2008. évi hiány" - mondta Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője hozzátette: ilyen teljesítményre Európában aligha akad más példa.
Ugyancsak pozitívan értékelte a GDP arányosan 3,6 százalékos pénzforgalmi hiányt Barcza György. A K and H Bank vezető elemzője szerint ennek jelentőségét növeli, hogy nemcsak tartani, hanem javítani is tudta a kormány a tervezett hiánycélt.
Barcza György rámutatott arra, hogy az eredeti prognózishoz képest a központi költségvetés bevétele decemberben 164 milliárd forinttal, míg a kiadása 83 milliárddal lett több, azaz a bevételi oldal jelentős túlteljesülésével magyarázható a 205 milliárdos decemberi szufficit.
A bevételek túlteljesülésére vár részletes magyarázatot Török Zoltán úgy fogalmazott, hogy a zárjegyeladások előrehozatala és az állami vállalatok osztalékelőlegének besöprése bizonyára nagy szerepet játszott az említett bevételi többletben.
"Mivel a 2010-es költségvetés bevételi oldala egyébként is bizonytalan, ha a PM 2009 decemberében beszedett olyan tételeket, amelyek valójában csak 2010-ben lettek volna esedékesek, akkor csak a jövő felélése történt, ami nem igazán elegáns" - mondta a Raiffeisen Bank vezető elemzője.
Az OTP elemzői szerint elsősorban az alacsony év végi intézményi költések és egyszeri bevételek tehették lehetővé a várt hiány csökkentését, vagyis az nem organikus módon történt. Mindez szerintük azt eredményezi, hogy - korábbi 4,1 százalékos eredményszemléletű 2009-es hiány-előrejelzésük ellenére - kedvező esetben teljesülhet a 3,9 százalékos kormányzati hiánycél, amihez a negyedik negyedévben legfeljebb 295 milliárd hiány lenne szükséges. Az előrehozott osztalék és jövedéki adóbevételek, valamint az átmenetileg visszafogott kiadások azonban hasonló mértékű, 0,2 százalékpontos felfelé mutató kockázatot eredményeznek a 2010-re vonatkozó 4,4 százalékos – adósságátvállalások nélküli – deficitre vonatkozó prognózisukhoz képest - áll az OTP elemzésében.
