Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Az idei GDP-arányos – pénzforgalmi szemléletű – államháztartási hiány önkormányzatok nélkül 3,3 százalék lesz, önkormányzatokkal 4,0 százalék – mondta Oszkó Péter. (Az eredményszemléletű, ESA-módszer szerint számított államháztartási deficitet, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel egyeztetve, 3,9 százalékban rögzíti a költségvetés.)
A pénzügyminiszter szerint a 870,3 milliárd forint összegű idei pénzforgalmi deficitből az első negyedévre 651,3 milliárd forint jut, ami 75 százalékot jelent. Ebből a kórházaknak átadandó többletjuttatás 40 milliárd, a többlet kamatkiadás 55 milliárd forint, a MÁV támogatása 20 milliárd - tette hozzá. A pénzügyminiszter megjegyezte, hogy a szezonalitás nemcsak az említett többletkiadások miatt jelentkezik. (Az éves tervezett társaságiadó-bevételből március végéig alig 13 százalékot vár a PM, az áfából pedig 19 százalékot.
Ugyanakkor kérdésre válaszolva jelezte, hogy az idei 609 milliárd forintra tervezett társaságiadó-bevétel (tása) esetleges felülvizsgálata elképzelhető, miután tavaly ebből az adónemből 385 milliárd forint folyt be, igaz, hogy "2010-ben a tása kulcsa 16 százalékról 19 százalékra emelkedett, és az adóalap is jóval szélesebb lett".
Oszkó Péter. Teljesülhet a hiány © MTI |
Az idei hiány lefutását, amely az első három hónapra a tervezett pénzforgalmi deficit 75 százalékát tartalmazza, az IMF-fel és az Európai Bizottsággal - mint a nemzetközi pénzügyi csomag finanszírozóival - közösen állította össze a Pénzügyminisztérium - válaszolta egy kérdésre Kovács Álmos szakállamtitkár.
A pénzügyminiszter az újságíróknak kifejtette: a stabilitási és kamatkockázati tartalék összesen 200 milliárd forintos összegéből nem kíván költeni a kormány, viszont az idei költségvetés 57 milliárd forintos általános tartalékának 40 százaléka költhető el csak az első félévben.
Az általános tartalék terhére eddig csak a BKV-nak ígért 19 milliárd forint összegű támogatással számol a kormány, amelyből az első félévre 10 milliárd esik - felelte kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter. Hozzátette azt is, hogy az év egészében a költségvetés általános tartalékának felhasználásával számol a kormány. Az államháztartás központi alrendszerében 2009 decemberében a várt 131 milliárd forintos többlettel szemben 205 milliárd forintos szufficit keletkezett.
A pénzügyminiszter és Katona Tamás államtitkár összefoglalta az államháztartás decemberi, illetve tavalyi összesített adatait. Eszerint decemberben a központi költségvetés 176,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 36,3 milliárd forintos szufficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 8,1 milliárd forintos deficittel zártak.
Az év utolsó hónapjában alacsonyabban alakultak a kiadások a 2008-as, illetve a 2007-es költségvetés tényleges adataihoz képest. Ez részben a maradványtartásnak, a hónapok óta működő kincstárnoki rendszernek köszönhető, illetve annak, hogy augusztus óta egyre inkább érvényesülnek az idén hozott kiadáscsökkentő intézkedések. Oszkó Péter itt jegyezte meg, hogy a kincstárnoki rendszer 2010-ben is fennmarad.
Miközben a kiadások alapvetően a keretek között maradtak, a tervezett bevételek összességében megvalósultak, sőt, kedvezőbben is alakultak. Ennek az eredménye, hogy decemberben a szufficit 70 milliárd forinttal több lett. Elsősorban áfából, jövedéki adóból, valamint a társaságok által fizetett egyéb adókból lettek magasabbak a bevételek a Pénzügyminisztérium prognózisához képest. Ugyanakkor a társasági adó és a személyi jövedelemadó bevételek elmaradtak a tárca várakozásától. Javította a mérleget a kedvezőbb kamategyenleg, az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek, valamint a kötelező magánnyugdíjpénztárból az állami tb-rendszerbe történt korlátozott visszalépés.
A pénzügyminiszter ismét rögzítette: az államháztartás helyi önkormányzatok nélkül számított egész éves múlt évi hiánya a prognosztizált GDP-arányosan 3,8 százalékos deficit helyett 3,6 százalék lett. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a teljes államháztartás – az önkormányzatok 0,3 százalékos további hiányával számolva – pénzforgalmi egyenlege az éves hiánycélnak megfelelően, azon belül alakult. (Az önkormányzatok gazdálkodásáról végleges adatok csak később állnak rendelkezésre.)
Az államháztartás 2009-ben – helyi önkormányzatok nélküli – 918,6 milliárd forintos deficittel zárt. A Pénzügyminisztérium prognózisa 992,4 milliárd forintos hiánnyal számolt. Egy évvel korábban, 2008-ban, a válság által csak kis részben érintett esztendőben az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi hiánya 910,6 milliárd forint volt, vagyis megközelítően annyi, mint 2009-ben.
