A házak egy része annyira leromlott, hogy már statikai problémák is jelentkeztek náluk. Amikor a 90-es évek első felében  az önkormányzatok gyakorlatilag eladták a bérlakásaikat, a felújítási kötelezettséget is értékesítették a tulajdonosoknak. Miután az újdonsült tulajdonosok többsége nem képes finanszírozni egy komolyabb munkát a házon, hamar megjelentek az értékesebb területeken a fejlesztők, hogy beépítenék a tetőteret, és ezért cserébe általában rendbe hozzák az adott házat - fejtette ki az In-Construction Kft.
   
A fejlesztő 46 tetőtér hasznosítását vállalta Budapest VII. kerületében. A cég azt állítja, hogy az új tetőtéri lakások eladási árának a 10 százalékát tudja erre fordítani. A 10 százalékot a négyzetméterenkénti 500 ezer forintos tetőtéri lakásárhoz kell mérni. Az Andrássy úton más a helyzet, ott az átlagár 1 millió forint, bár a kínálatban szerepel 2,7 millió forintos fajlagos árú tetőtéri lakás is.
   
A fejlesztő először azzal a problémával találkozik, hogy a társasházi törvény szerint nem egyszerű, hanem négyötödös többséggel kell megszavazniuk a tulajdonosoknak a tetőtér eladását. Az alkuban jellemzően szerepel a homlokzat, a lépcsőház rendbetétele, a közművezetékek cseréje, és általában a lift beszerelése is. A lakók egy része azonban próbálja különalkuhoz kötni a szavazatát: a fejlesztő újítsa fel a fürdőszobáját, fesse ki a lakását. 
   
Ha valakinek enged a fejlesztő, akkor a többi tulajdonos is hasonló követeléssel állhat elő, az pedig általában már nem fér bele a 10 százalékba - mutat rá közleményében a fejlesztő cég. Ennek következményeként pedig a tetőterek üresen, a házak felújítatlanul várják sorsukat.