Véget ért a brit recesszió, valószínűleg

Az első becslésként közzétett adatok szerint a hazai össztermék (GDP) 2009 negyedik negyedében 0,1 százalékkal haladta meg az előző három havit; 2008 azonos időszakával összehasonlítva 3,2 százalékkal csökkent.

Ezek sokkal rosszabb adatok az előzetes várakozásnál: az elemzői konszenzus fél százalék körüli negyedéves növekedést és 3 százalék alatti éves visszaesést valószínűsített a tavalyi utolsó negyedévre. A brit gazdaság összteljesítménye hat negyedéven át folyamatosan zsugorodott; a recesszió 2008 második negyedévében kezdődött. Ilyen hosszú visszaesésre még nem volt példa Nagy-Britanniában azóta, hogy a statisztikai hivatal 1955-ben elkezdte a rendszeres negyedéves GDP-kimutatások közlését.

A recesszió emellett mélységi rekordot is döntött. A legutóbbi csúcsérték - 2008 eleje - és a tavalyi harmadik negyedévi mélypont között összesen 5,9 százalékkal, a tavalyi naptári év egészében 4,8 százalékkal esett a brit GDP értéke; a hasonló adatsorok közlésének kezdete óta nem volt példa ilyen mértékű "mínuszokra" a brit gazdaságban. A tavalyi negyedik negyedévi GDP-adat egyelőre részleges becslés, amely változhat, így elvileg megvan a kockázata annak, hogy kiderül: a brit recesszió mégsem ért véget 2009-ben.

Független londoni elemzők szerint azonban – a legutóbbi munkapiaci adatokból és üzleti felmérésekből következtethetően – inkább arra van esély, hogy az első GDP-becslést felfelé módosítja a statisztikai hivatal.

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű vezető londoni gazdasági előrejelző ház a keddi adatismertetés után közzétett gyorskommentárjában azt írta: az üzleti szektorbeli és a munkanélküliségi számok alapján 0,5 százalékos negyedéves növekedés is lehetett a tavalyi utolsó három hónapban, sőt elképzelhető, hogy a növekedés már 2009 harmadik negyedévében elkezdődött.

A jelenleg érvényes statisztikai adatsor szerint a tavalyi harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a brit GDP-érték az előző negyedévihez képest; a CEBR szakértői szerint azonban valószínűbb az ugyanilyen arányú növekedés abban a három hónapban.

A ház szerint mindazonáltal így is igen gyenge növekedési adatokról van szó, ami valószínűsíti, hogy a Bank of England – a brit jegybank – egyelőre alacsonyan tartja a kamatszintet, sőt a kvantitatív enyhítési program kiterjesztése is szóba kerülhet.

A Bank of England – 316 évvel ezelőtti alapítása óta első ízben – tavaly tavasszal kezdett kvantitatív enyhítésbe, vagyis a tavaly március óta fél százalékos történelmi mélységben tartott alapkamat mellett likviditásinjekcióval is megpróbálja feléleszteni a brit gazdaságot. Ennek jelenlegi kerete 200 milliárd font (mintegy 60 ezer milliárd forint).

A kvantitatív enyhítés lényege az, hogy az ehhez a módszerhez folyamodó jegybankok "új pénzt" teremtenek – jóllehet ez fizikai valójában, bankjegyek formájában nem jelenik meg –, és ebből vásárolnak elsősorban államkötvényt. A Bank of England azonban a pótlólagos likviditásból juttat közvetlenül a reálgazdaságba is, vállalati adósságpapírok vásárlása révén.