Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
„Úgy látom, néhány kivételtől eltekintve továbbra is nagyon törékeny marad a helyzet Kelet- és Közép-Európában” – folytatta a gondolatmenetet a Der Standard pénteki számában megjelent interjúban. Roubini szerint a pénzügyi rendszer, az adósságteher és a fizetőeszközök alapvető túlértékeltsége továbbra is gondot jelent majd a térségben.
A pénzügyi válsággal kapcsolatban általánosságban úgy vélekedett: „minden ugyanúgy folytatódik, mint azelőtt”. „Magas eladósodottság, a bónuszfizetéseket nem korlátozzák, a bankok mindent ugyanúgy folytatnak tovább” – fejtette ki. Mint mondta, nem túl sok, hanem túl kevés szabályozástól tart. Barack Obama amerikai elnök a jó irányba indult el a javaslataival, de nem megy elég messzire – vélekedett.
A következő években újabb „buborékok” kialakulására lehet számítani Roubini szerint, például a nyersanyag-szektorban.
Az eurózónáról úgy vélekedett: a periférián – Görögországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban – nagy gondot jelent a költségvetési hiány és a versenyképességi helyzet is. Strukturális reformokra van szükség a termelékenység és a nagyobb növekedés érdekében. Ez eddig nem történt meg, ami komoly gondokat okoz majd az euróövezetben – mondta.
Azokat a problémákat, amelyet az osztrák bankok kelet-európai jelenlétéből származtak, eddig sikerült kordában tartani, de a veszteségek még nem teljesen ismertek és a hitelpiacon továbbiakra is lehet számítani – figyelmeztetett.
A New York-i Egyetem professzora arról vált világszerte ismertté, hogy már 2006-ban megjövendölte az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzügyi válságot.
