Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A lap ismertette Magyarország Déli Áramlathoz való csatlakozásának történetét, s rámutatott: kormányközi megállapodást Oroszország már a Déli Áramlat minden résztvevőjével aláírt Ausztria kivételével, vegyes vállalatot azonban eddig csak Olaszországgal, Szerbiával és Magyarországgal alapított.
A lap által megkérdezett szakértő megemlítette, hogy Bulgária, Törökország és Ausztria állami energetikai konszernjei a Déli Áramlat mellett részt vesznek a vele konkuráló, európai Nabucco projektben is. "Magyarországon a Nabuccót a Mol, a Déli Áramlatot a Magyar Fejlesztési Bank támogatja" – mondta a Brokerkreditszervisz cég elemzője, Makszim Sejin.
A Kommerszant emlékeztetett rá, hogy Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója tavaly márciusban az év májusára helyezte kilátásba a vegyes vállalat megalapítását, ez azonban elmaradt, mert az orosz gáz Magyarországra történő szállítása körül konfliktus keletkezett. A Gazprom ugyanis tavaly május elsejével megszakította a RosUkrEnergo és az Emfesz útján történő gázszállításokat, miután a január és április közötti szállításokat nem adminisztrálták megfelelően és nem is fizettek értük. Április végén az Emfeszt, amely addig a RosUkrEnergóban a Gazprom partnereként jelen lévő Dmitrij Firtas ellenőrzése alatt állt, eladták 1 dollárért a svájci székhelyű Rosgas AG-nek - mutatott rá a lap, s azt írta, hogy máig nem ismert, kik a cég tulajdonosai, de az utóbbi időben az Emfesz eladásának-megvásárlásának felülvizsgálatát követelő több bírósági döntés született.
„Máig nincs döntés arról, ki fogja szállítani az orosz gázt Magyarországra 2010-ben. Szergej Kuprijanov, a Gazprom szóvivője pontosításként annyit közölt, hogy a Gazprom kizárólag szerződései alapján szállít. Ezek alapján Magyarország mintegy 3,5 milliárd köbmétert kap, és ilyen mennyiség érkezett Magyarországra korábban az Emfesz útján is. Az orosz-magyar gazdasági kormányközi vegyes bizottság pénteki ülésén nem talált megoldást a kérdésre. Mihail Korcsemkin, az East European Gas Analysis elnevezésű amerikai elemző vég vezetője a lap kérdésére válaszolva annak a feltételezésnek adott hangot, hogy a felek mindenképpen közvetítőt kapcsolnak majd be az új szállítási sémába” – írta a Kommerszant.
A Déli Áramlat gázvezeték Oroszországból a Fekete-tegeren át Bulgáriába tart, s a tervek szerint 2015-től Görögországba, Bulgáriába, Olaszországba, Szerbiába, Magyarországra, Szlovéniába és Ausztriába visz évi 63 milliárd köbméter gázt. A vezetéket üzemeltető vállalat részvényesei az orosz Gazprom és az olasz ENI, s a tervek szerint csatlakozik majd még a francia EdF.
