A Financial Times ugyanaznap közölt értékelésében azt írta: Görögország számára a legjobb megoldás az lenne, ha az IMF-hez fordulna. A JP Morgan londoni befektetési és elemző részlege kedden közölte: az általa vezetett globális feltörekvő piaci kötvényindex (EMBIG) modellportfolióján belül a kockázatpiaci kondíciók javulásáig egyelőre megfelelőbbnek tartja a piaci súlyozást a magyar és a lengyel külső adósságra a tavaly november óta érvényben tartott, kis mértékben túlsúlyozott pozíció helyett.

Az egyes befektetési házak adósságportfolióin beül a piaci súlyozási pozíció (market weight) gyakorlatilag tartásra javasolja az adott befektetési konstrukciót; az ettől eltérő, alul- vagy felülsúlyozási pozíciókat a piac rendszerint eladási vagy vételi ajánlásnak tekinti.

A JP Morgan keddi londoni állásfoglalása szerint az új ajánlás tükrözi a potenciális járványveszéllyel kapcsolatos aggályokat arra az esetre, ha Görögországban vagy az euróövezet más „peremországaiban” romlana a helyzet.

A ház hangsúlyozta ugyanakkor, hogy változatlanul „konstruktívan” ítéli meg a magyar és a lengyel gazdaság középtávú kilátásait. Lengyelországban a konszenzust meghaladó, 3 százalékos éves gazdasági növekedést mértek a tavalyi negyedik negyedévben, és a költségvetési szférából érkező hírek is "kellemes meglepetéseket" okoznak. A magyar folyómérleg várhatóan többlettel zárja a tavalyi évet, és Magyarország továbbra is jó eredményeket mutat fel a költségvetési konszolidációban; tavalyról cél alatti deficitet jelentett – sorolják a JP Morgan londoni elemzői.

A cég tavaly novemberben javította felülsúlyozásúra – Lengyelországgal együtt – a magyar adósságbefektetési konstrukciók ajánlását EMBIG modellportfolióján belül Ehhez fűzött akkori elemzésükben a JP Morgan londoni szakértői egyebek mellett azt írták: Magyarország az általa végrehajtott államháztartási konszolidáció nyomán „bban az egyedülálló helyzetben van” hogy amint a növekedés beindul, nem lesz szüksége a költségvetési politika szigorítására. Ez azt sugallja, hogy Magyarország középtávú növekedési kilátásai különösen kedvezőek – állt a JP Morgan akkori értékelésében.

A Financial Times kedden azt írta: az lenne a legjobb megoldás, ha a súlyos adósság-, költségvetési és bizalmi gondokkal küszködő Görögország a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordulna.

A londoni gazdasági napilap szerint ha Görögország nem lenne az euróövezet tagja, már kérte volna az IMF segítségét, cserébe olyan hiteles költségvetési kiigazító lépésekért, amilyeneket Magyarország, Lettország és Románia is végrehajtott.

Az IMF bevonása még most is – a görög euróövezeti tagsággal együtt is – a legjobb megoldás lenne, ám úgy tűnik, hogy ezt az EU és a valutaunió ellenzi. A valutaalap segítségül hívása ugyanis azt az érzetet kelthetné, hogy az euróövezet képtelen megbirkózni saját belső problémáival, és Washington segítségére szorul – áll a Financial Times keddi elemzésében.

Ebben a helyzetben – ha szükséges a külső segítség – az euróövezeti társállamoknak kell fizetniük. Abból a feltételezésből kiindulva, hogy Görögországnak a hazai össztermék (GDP) 5-10 százalékát kitevő pénzügyi segítségre lehet szüksége, a társállamoknak 12-24 milliárd eurót kellene összeadniuk, ami – jóllehet korántsem elhanyagolható összeg – előteremthető – írja a Financial Times. A lap szerint azonban mégis inkább az lenne a helyes eljárás, ha az uniós állam- és kormányfők maguk szólítanák fel Görögországot az IMF megkeresésére, mégpedig most.

A JP Morgan ugyanerről szintén kedden Londonban kiadott különelemzésében mindazonáltal azt írta: központi forgatókönyve az, hogy Görögország egyedül képes lesz végrehajtani a szükséges konszolidációt. Ám ha ez mégsem történik meg – vagy azért, mert a piacok már előbb likviditási válságot teremtenek, vagy azért, mert a görög kormány túl nehéznek találja a szigorítások végrehajtását –, akkor a cég elemzői szerint a többi EU- és euróövezeti tagállam lép közbe. Ez valószínűbbnek tűnik, mint Görögország nem fizetővé válása, vagy adósságának átrendezése – áll a JP Morgan keddi elemzésében.

A ház szerint a Görögországban történtek után, távlatilag ésszerűnek tűnik az a következtetés, hogy az euróövezetnek a jelenleginél erőteljesebb költségvetési centralizációra van szüksége. Mindazonáltal valószínűleg évekig tartana, mire a tagállamok erről megállapodásra jutnának, és szinte bizonyos, hogy új szerződés kidolgozására is szükség lenne – írták kedden a JP Morgan londoni elemzői.