Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A bukaresti napilap bírálja Emil Boc kormányát, amiért programjába bevette ennek a beruházásnak a támogatását. Az írás szerzője szerint a ciántechnológiával folytatandó kitermelés valóságos ökológiai időzített bomba, merénylet az ország történelmi és kulturális öröksége ellen, arról nem is beszélve, hogy az állam számára rendkívül rossz üzlet is.
A cikk csak utalást tesz a majdan létrehozandó derítőmedencére, amely szerinte ökológiai katasztrófával fenyegethet. Arra viszont külön felhívja a figyelmet, hogy az arannyal együtt nagy mennyiségű, mérgező nehézfém is a felszínre kerül, amely ott marad, és még akkor is ott lesz, amikor a beruházók már elköltötték az aranyból származó összes bevételüket.
Mit nyer a román állam e veszteségekért cserébe? - teszi fel a kérdést a szerző. Emlékeztet, hogy a beruházást tervező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) 4 milliárd dollárnyi kitermelt értéket, munkahelyeket ígér, ezen kívül a környék tartós fejlődését is előrevetíti. A cég ugyanakkor nem hajlandó nyilvánosságra hozni az állammal kötött szerződés pontos részleteit, sőt, azokat titkosították – hívja fel a figyelmet a lap, amely a Román Akadémiára hivatkozva tudni véli, hogy a román állam mindössze 2 százalékban részesedik majd a kitermelt arany értékéből.
A cikk cáfolja a munkahelyteremtéssel kapcsolatos előnyöket is. Emlékeztet, hogy az RMGC 1.600 új munkahelyet ígér, de erre a létszámra csak a bánya kiépítése idején lesz szükség, a kitermelés idején már csak 600 ember számára biztosít munkát. Ami pedig a tartós fejlődés kilátásait illeti, a lap megállapítja, hogy az aranykitermelés időszakának vége után, azaz 17-20 év múlva a helyi lakosok mindenfajta bevételi forrás nélkül maradnak. Legfeljebb falusi turizmust szervezhetnek egy ciános medence tövében azoknak a turistáknak, akik imádják az atomcsapás utáni tájakat - állapítja meg a cikk szerzője.
A román állam gazdasági nyeresége tehát elenyésző a projekt várható káros következményeihez képest - olvasható a lapban, amely felteszi a kérdést: akkor minek tulajdonítható a konok ragaszkodás ehhez a képtelen kalandhoz. "A válasz egyszerű: az állam veszít ugyan az üzleten, de az állam számos embere nyer rajta" – írja a lap.
