Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A villamosenergia árának csökkentése érdekében egy tavaly nyáron elfogadott törvénymódosítás szűkíti a kötelező átvételi (KÁT) rendszerben résztvevő erőművek körét: e szerint ugyanis 2011 elejétől csak azok a távhővel együtt villamos energiát is termelő erőművek lesznek jogosultak a KÁT-rendszerben értékesíteni, amelyeknek jogosultságát a Magyar Energia Hivatal (MEH) meghosszabbította. Ezen a rostán az erőművek jelentős része azonban fennakadt: a hivatal eddig 86 támogatási kérelmet bírált el, és ebből 72-öt utasított el. Az eddig elutasított kérelmek a kapacitások mintegy harmadát, 300 megawattot tesznek ki.
A kogenerációs (vagy más szóval kapcsolt energiatermelést végző) erőművek legtöbbje ezidáig a KÁT-rendszeren belül értékesítette az általa termelt villamos energiát. A rendszer lényege, hogy egyes támogatott technológiát alkalmazó erőművektől a rendszerirányító Mavir Zrt. a piacinál magasabb, támogatott áron vásárolja meg a villamos energiát, majd azt továbbértékesíti oly módon, hogy az végül a villamosenergia-fogyasztók számláiban jelenik meg – magyarázta Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET)elnöke.
Azok az erőművek, amelyek kiszorultak a KÁT-rendszerből, jelentős mértékű bevételtől esnek el, így kénytelenek lesznek más forrásból fedezetet keresni működésük költségeire. A bevételnövelés kézenfekvő és legtöbbször egyetlen reális forrása az erőművek által szolgáltatott hő fogyasztói árának megemelése. Ugyanakkor a rendszerirányító költségeinek mérséklődése nyomán a villamosenergia díja várhatóan csökkeni fog.
A villamosenergia-törvény karácsony előtt elfogadott újabb módosítása miatt a Magyar Energia Hivatalnak azonban ismét vizsgálnia kell a távhőtermelők támogatási jogosultságát, így a kérelmezők abban bíznak, hogy az új eljárásban igazolni tudják majd támogatási igényük megalapozottságát. A részletszabályok továbbra is hiányoznak, így nem zárható ki, hogy a Magyar Energia Hivatal feladata lesz ismét, hogy közigazgatási szervként energiapolitikai ügyekben hozzon döntést. Kérdés, hogy hány erőmű esetében jut a MEH a korábbitól eltérő megállapításra: az új feltételek ugyanis alig különböznek a jogszabály alapján a Hivatal által alkalmazott eddigi kritériumoktól – hangsúlyozza Kenyeres László, az MKET-t képviselő Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda partnere.
