A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) hétfőn közzétett negyedéves összesítése alapján a részvényalapokon lehetett a legnagyobb hozamot elérni tavaly, ugyanakkor a legtöbb tőke a likviditási és a zártkörű értékpapír alapokba áramlott az elmúlt év egészét tekintve, míg a tavalyi negyedik negyedévben a pénzpiaci alapokba fektették a legtöbb pénzt a befektetők. Tavaly a negyedik negyedévben 148 milliárd forint új tőke érkezett a befektetési alapokba, ennek többsége a lakossági befektetőktől származott, a piaci teljesítmények pedig további 67 milliárd forinttal növelték az alapok vagyonát. Az év egészében 328 milliárd forint volt az alapok összesített hozama.

A Bamosz adatai szerint az alapok vagyona az év utolsó negyedévében 8 százalékkal, a tavalyi év eleje óta pedig 18 százalékkal nőtt, így 2009 végén 3000 milliárd forintot tett ki. A Bamosz tagcégei által kezelt összes vagyon az utolsó negyedévben 3 százalékkal, míg az év egészében csaknem negyedével bővült, az év végén 4 666 milliárd forintot tett ki.

A Budapest Alapkezelő vezérigazgatója szerint a 2008-2009-es éveket jellemző igen magas betéti kamatok nagyarányú csökkenése a befektetők figyelmét is az alapok felé irányította. Úgy vélte, hogy az ügyfelek szinte minden befektetési alapra vevők voltak.

Fatér Gyula szerint a pénzpiaci alapok mára a hozamukkal, illetve teljes likviditásukkal a bankbetétek méltó versenytársaivá váltak, a kötvény- és részvényalapok pedig 2009 márciusa óta egyre inkább keresettek lettek. Véleménye szerint a hitelezés csökkenése, a lakosság által felvett új hitelek mérséklődése következtében az a helyzet állt elő, hogy a megtakarítások jelentősen megugrottak.

A vezérigazgató kifejtette, hogy „aki hitelt akart felvenni, de nem jutott hozzá, végső soron megtakarította az önrészt, akinek pedig volt hitele és csökkenteni tudta a fogyasztását, az gyakorlatilag tartalékot tett félre". Arról is szólt, hogy napjainkban egyre népszerűbb az új befektetetési lehetőség, a tartós befektetési számla, amely újabb lökést adhat a hazai megtakarításoknak, hiszen a számlán felhalmozott kamat a forrásgyűjtő időszakot követően öt év múlva is kamatadó-mentes lesz.