Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A világméretű válságban megingott pénzügyi szféra stabilizálásban 2008-hoz hasonlóan tavaly is az államok játszották a legfontosabb szerepet Európában – áll a PwC felmérésében.
A kontinens kormányai 2009-ben összesen 39 milliárd euró (közel 11 ezer milliárd forint) értékben vásároltak részesedést pénzintézetekben. Ez elmarad a válság eddigi legkeményebb évében, 2008-ban erre a célra fordított 104 milliárd eurótól, de a piac is kevésbé volt élénk, így valamennyi tranzakciót figyelembe véve az állami felvásárlások aránya nem esett vissza lényegesen: 50 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 58 százalékról.
A PwC a 25 millió eurónál nagyobb értékű, tulajdonosi szerkezetváltozást eredményező üzleteket vizsgálta meg. Az összegyűjtött adatok alapján felállított rangsor elején jellemzően kormányok állnak a vevői oldalon. A tíz legnagyobb értékű ügylet közül nyolc esetben ez a helyzet. A legaktívabb a német és a brit kormány volt.
A listát a berlini szövetségi kormány vezeti egy 9,970 milliárd eurós tranzakcióval, amely 25 százalékos állami részesedést eredményezett a Commerzbank AG-ban. A londoni kincstár egyebek mellett 4,455 milliárd eurónak megfelelő összegért 21,6 százalékot szerzett a Lloyds bankcsoportban, amivel 65,1 százalékra emelte részesedését, vagyis többségi tulajdonossá vált.
Az első tízben a német kormány négy, és a londoni vezetés két akvizíciója mellett az ír pénzügyminisztérium és a francia kormány is helyet kapott egy-egy üzlettel. Az élbolyban 3 milliárd eurónál kevesebb közpénzt megmozgató ügylet nem szerepel.
A PwC elemzése szerint nem várható, hogy az európai államok a közeli jövőben eladják a válság miatt segítségre szorult bankokban és egyéb pénzügyi szolgáltató társaságokban szerzett tulajdonrészeket.
