Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az euróövezet két legerősebb államából további 900 milliárd euró hitel áramlott a nagy államadóssággal és magas költségvetési hiánnyal küzdő „gyengélkedők” (angol rövidítéssel PIGS-nek nevezett) csoportjának további országaiba: Portugáliába, Írországba és Spanyolországba.
A „dél-európai négyek” térségében kihelyezett valamennyi hitel közel 50 százaléka származik német és francia pénzintézetektől. Spanyolországban a legnagyobb mértékű a német és francia kitettség; a négy országban kihelyezett teljes hitelállomány nagyjából fele az egyebek mellett rekord magas, 20 százalék körüli munkanélküliséggel bajlódó országba áramlott.
A Dow Jones hírügynökség beszámolójában szereplő számok a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) adatbázisából származnak. Maguk a hitelező intézmények nemigen nyilatkoznak az ügyben. Annyi azonban biztos, hogy az euróövezeti pénzügyi szektor Dow Jones Stoxx mutatója az utóbbi egy hónapban - a görög válság óta - 12,5 százalékot esett, míg a teljes euróövezeti piac állapotát tükröző Dow Jones Stoxx Total Market Index 7 százalékkal csökkent. A legnagyobb vesztesek közé tartozik a német Commerzbank 15 százalékos részvényárfolyam-csökkenéssel és a francia BNP Paribas bankcsoport 14 százalékos visszaeséssel.
Elemzők szerint Németországban főként a tartományi bankokat, valamint a részben államosított Commerzbank AG-t és a teljes mértékben államosított Hypo Real Estate (HRE) jelzáloghitelezőt érinthetik érzékenyen a görögországi, vagy a PIGS-csoportban máshol felmerülő problémák. A francia bankházak közül elsősorban azok kerülhetnek szembe nehézségekkel, amelyeknek van görögországi érdekeltségük. Ilyen például a Credit Agricole, amely az Emporiki bank tulajdonosa, és a Societe Generale csoport, amelyhez a Geniki bank tartozik.
