Az agrárkamara közlése szerint néhány éve még 3 millió tonna körül volt a megszokott termésmennyiség. Tavaly például 10 ezer hektárnyival kevesebb volt a zöldséggel, ezer hektárral a gyümölcsössel hasznosított terület – ismertette beszámolójában Mártonffy Béla, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója. A kertészek jelenleg 105 ezer hektár termőterületet használnak.

A szakember szerint a csökkenést kiváltó okok összetettek. Az egyik legfőbb a szürke- és feketegazdaság hatása. Ennek mérséklésére a szervezet kezdeményezi az őstermelői státusz felülvizsgálatát. Több tízezerre tehető ugyanis azoknak a száma, akiknek nincs köze az őstermelőkhöz, az őstermeléshez, csak annak kedvező adózási és elszámolási lehetőségeit kihasználva ügyeskednek a piacon.

A csökkenés másik oka a pénzhiány: a kertészek főként forgóeszköz-hiány miatt nem tudnak fejlődni. Erre jó megoldás lehet – spanyol példa alapján – egy agrárbank létrehozása, amely képes lenne az ágazat speciális igényei szerint kialakított hitelkonstrukciókkal finanszírozni a mezőgazdaságot.

Jövedelemalapon ugyanis beruházásokra a mostaninál több pénzt  nehéz biztosítani. Ez pedig már nem csak magyar probléma: a világban a gyümölcspiacon keletkezett jövedelmek egyre kisebb hányada kerül vissza közvetlenül a termelőkhöz. Korábban ez az arány 45 százalék volt, mostanra 25 százalékra esett vissza – ismertette az ülésen  Soltész Miklós, a Kecskeméti Főiskola egyetemi tanára, a MTA kertészeti bizottságának elnöke.

A szakember szerint átalakult a világ gyümölcspiaca más téren is. Korábban a nagybirtok és a családi alapú termesztés és értékesítés volt a meghatározó. Ma már egyre nagyobb teret nyer a szervezett termesztés és értékesítés. Ez utóbbi a jövőben csak fokozódik – vélte a szakértő –, ugyanis a gyümölcsöt egyre inkább a nagy üzletláncokban vásárolják az emberek.

Vannak országok, ahol ez az arány csaknem eléri a 100 százalékot – például Hollandiában és Belgiumban –, de  Magyarországon is 60-70 százalékra tehető. A kereskedelmi láncok viszont nagy tételben igényelnek árut, állandó minőséget folyamatos szállítással. Erre csak az integrálódott termesztést biztosító szervezetek, például a termelői értékesítő szervezetek (tész)  képesek. De ma még piaci arányuk Magyarországon alig éri el a 20 százalékot. Fejlődésüket és térnyerésüket a tőkehiány és bizonyos – az összefogást kétkedve figyelő – szemlélet is hátráltatja – húzza alá a köztestület közleményében.