Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Bár az izlandi kormány már beleegyezett a visszafizetésbe, a résztvevő államok nem egységesek a feltételeket illetően. Ugyanakkor még maguknak az izlandiaknak is dönteniük kell: március 6-án tartják azt a népszavazást, amelyen erről határoz a lakosság. A 320 ezer fős izlandi lakosság nagy része ellenzi a tervezett visszafizetést, amelynek nyomán összesen 5,4 milliárd dollárt – egy évnyi izlandi költségvetés kétharmadát – kellene 14 év alatt törleszteni.
Ugyanakkor egy népszavazási „nem” nehéz helyzetbe hozhatja Izlandot, amely szeretne felvételt nyerni az EU-ba: egy szabályozott adósságtörlesztés a felvétel egyik alapfeltétele. Újratárgyalná az izlandi kormányfő a brit és holland bankbetétek ügyét, amely az elmúlt hetekben gazdasági és diplomáciai bonyodalmakat okozott a szigetországnak: ha sikerül kevésbé szigorú visszafizetési feltételeket kialkudnia Nagy-Britanniával és Hollandiával, ez csökkenthetné az Izlandra kívülről és belülről, a lakosság részéről nehezedő nyomást.
A kormány szerint az úgynevezett Icesave-törvény elfogadására szükség van Izland gazdasági kilábalása szempontjából. London és Hága eddig nem egyezett bele a tárgyalások újraindításába, de a kormányfő reménykedik, hogy erre sor kerül. Az izlandi parlament a tavalyi év utolsó napján fogadta el az Icesave-törvényt, amely lehetőséget nyújt arra, hogy Izland 2016-tól részlegesen kártalanítson több mint 300 ezer brit, illetve holland bankbetétest.
Az Icesave brit internetes pénzügyi szolgáltató, a Landsbanki Island érdekeltsége tavaly októberben állította le a betétek kifizetését és új betétek felvételét, miután az anyavállalatot az izlandi kormány csődgondnokság alá helyezte. Nagy-Britanniát és Hollandiát aggodalommal töltötte el azoknak a brit és holland betéteseknek a sorsa, akik a Landsbankiban tartották pénzüket. A pénzintézet magas kamatokkal vonzotta a betéteseket. Az Icesave futamidőktől függően 7 százalék feletti kamatokat kínált, ami csaknem a kétszerese a brit nagybankok által hosszabb lekötésekre általában kínált kamatoknak.
Az izlandi államfő január elején elutasította az Icesave-törvény aláírását, miután azt megelőzően annak megvétózását kérte a választók egynegyede. Több mint 56 ezer izlandi – a választók 23 százaléka – írta alá azt a petíciót, amelyben azt kérték az államfőtől, hogy utasítsa el a parlament által elfogadott törvényt, és hívjon össze népszavazást az ügyben.
