A monetáris tanács hétfőn a piaci várakozásoknak megfelelően csökkentette 25 bázisponttal a jegybanki alapkamatot. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere hangsúlyozta, hogy az MNB folytatta az óvatos kamatcsökkentést. Emlékeztetett, hogy a januári kamatvágás után az MNB a reálgazdasági és inflációs folyamatokhoz, illetve a külső környezethez kötötte a további kamatcsökkentést.

Az ebből a szempontból különösen fontos kockázati felárak nem változtak jelentősen a januári döntéshez képest – indokolta az újabb 25 bázispontos csökkentést az elemző. A görög helyzet továbbra is veszélyforrást jelent, amely óvatosságra inti a jegybankot.

A globális piacok év eleji esését februárban már korrekció követte, ami kedvezett a kockázatvállalási hajlandóságnak. Az időközben Magyarországon megjelent reálgazdasági adatok továbbra is a gazdaság rendkívül gyenge aktivitását tükrözték, ami nem utal inflációs nyomásra. A vártnál jobb negyedik negyedéves GDP adat inkább csak a revíziók miatt mutatott kisebb visszaesést - jegyzi meg. A januári inflációs szám ugyan nem várt megugrást mutatott, ennek ellenére még volt tere a kamatcsökkentésnek.

Az Equilor Befektetési Zrt. elemzése szerint az MNB mostani 25 bázispontos kamatcsökkentésével leállhat a múlt év nyara óta süllyedő kamatpálya. Legfeljebb még egy 25 bázispontos vágásra nyílhat tere a monetáris tanácsnak, sőt nem zárható ki az sem, hogy még az idén, nyár végétől egy emelkedő kamatpályát árazzon be a piac. A brókercégnél úgy vélik, egy újabb kamatcsökkentésnek a valószínűsége erősen behatárolt számos külső és belső kockázat miatt.

A nemzetközi tényezők közül kiemelik az Európai Unió mediterrán tagállamait érintő államháztartási nehézségeket, az államcsőd körüli félelmek ugyanis különösen a magasabb kockázati besorolás alá eső feltörekvő piaci eszközökre hatnak nyomással. Nem elhanyagolható emellett az sem, hogy a tengerentúlon felerősödtek a kamatemelési várakozások, miután az amerikai Fed a múlt héten 25 bázisponttal megemelte a diszkontkamatlábat. Ha beindul a nemzetközi kamatemelési ciklus, azzal a hazai kamatcsökkenés pályája is a végéhez ér.

A hazai kockázatok közé sorolják a választásokat, amelynek kimenetele, illetve az új kormány fiskális célkitűzései döntő jelentőségűek az ország kockázati megítélésében. Emiatt szinte kizárható a következő két hónapra, hogy a monetáris tanács az alapkamathoz nyúljon.

Az elemzés megemlíti azt is, hogy márciustól a mostani 9 főről 7 főre csökken a monetáris tanácstagok száma. Bihari Vilmos és Hardy Ilona távozásával a monetáris szigorítás hívei relatív erőfölénybe kerülhetnek.
Fazekas Péter a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzője is legfeljebb egy, maximum 25 bázispontos csökkentést tart elképzelhetőnek a határidős kamatmegállapodások (FRA) jegyzése alapján a márciustól májusig terjedő időszakban. Valószínűbbnek nevezte azonban, hogy a választások előtt az MNB nem fog változtatni az alapkamat szintjén.

Az elemző hozzátette, hogy ugyanakkor az infláció további enyhülése és a pozitív makro adatok, például a GDP és a folyó fizetési mérleg alakulása kedvezőbbé teheti a piacok megítélését, a kamatpolitikát döntően a feltörekvő országok általános megítélése fogja meghatározni.

Az elemző szerint a kamat történelmi szintre csökkentését elsősorban a pozitív inflációs folyamatok tették lehetővé, de a jegybanki döntést befolyásolta, hogy a görögországi válság a jelek szerint enyhül. Fazekas Péter szerint azonban, a súlyos adósságteherrel és deficittel küzdő európai országok további kockázatot rejthetnek.