Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Mindössze 50,2 milliárd forinttal nőtt tavaly a negyedik negyedévében a forgalomban lévő államkötvények állománya és 12 330 milliárd forintot tett ki az év végén. A növekedés az előző negyedévi 532 milliárdos bővülés tizedét sem érte el. A kincstárjegyek állománya 54 milliárd forinttal tovább csökkent a harmadik negyedévi 71 milliárd forintnyi zsugorodást követően. Az államkötvény állomány negyedéves növekedésének nagyobbik fele, 33 milliárdot meghaladó rész átértékelődésből – ár- és árfolyamváltozásból – származott.
Az előző év végével összevetve a forintban denominált államkötvények állományának 677 milliárdos csökkenése és a devizakötvények 122 milliárdos növekedésének eredőjeként a kötvényadósság 555 milliárddal csökkent az előző évi 413 milliárd forintnyi növekedés után. A deviza kötvényadósság növekedéséből is nem kevesebb, mint 115 milliárd forintnyi az átértékelődésből, azaz alapvetően piaci ár- és árfolyamváltozásból ered.
A 4 287 milliárd forint értékű devizában kibocsátott államkötvény majdnem 98 százaléka külföldi befektetők kezében és alig 2 százaléknyi a pénzügyi intézmények portfoliójában volt az év végén. A 8 ezer milliárdot meghaladó forintkötvény állományból 1 905 milliárd volt külföldi befektetők kezén a múlt év végén, 214 milliárddal kevesebb, mint a harmadik negyedév és 363 milliárddal kevesebb, mint az előző év végén volt. Következésképp csökkent a külföldiek súlya a forintkötvény tulajdonosok között a 2009 végi 26 százalék fölötti arányról 23,7 százalékra.
A kincstárjegyek alig 5,5 százaléka volt külföldi befektetők kezén, hiszen 63 százaléka a pénzintézetek további egynegyede pedig a lakossági befektetőknél volt az év végén. Egy év alatt a lakosság kincstárjegy tulajdonosi aránya 6,7 százalékponttal csökkent a pénzintézeteké pedig 16,5 százalékponttal nőtt.
