Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Az 52 éves Mihail Gucerijev a semmiből teremtette üzleti birodalmát, amelyet 2007 elején a Forbes amerikai magazin orosz kiadása 3 milliárd, a moszkvai Finansz pénzügyi hetilap pedig több mint 5 milliárd dollár értékűre becsült. A Kazahsztánban, 1944-ben oda deportált ingus családban született Gucerijev iskolai tanulmányait már az akkori csecsen–ingus köztársaságban, Groznijban fejezte be. Vegyészmérnöki diplomáját olajipari, jogi és közgazdasági végzettség megszerzése is követte.
Előbb egy grozniji üzemben dolgozott, ahol a vezérigazgatói posztig jutott, 1988-ban szovjet–olasz bútoripari vegyesvállalatot, négy évvel később pedig befektetési bankot alapított, majd Ingusföldön az első oroszországi különleges gazdasági övezet vezetője lett. 2000-ben a Szlavnyefty orosz–belorusz olajipari vállalat élére került, majd leváltása után kisebb cégek egyesítésével létrehozta a Russznyeftyet. Cégbirodalma azóta egyebek közt építőipari vállalkozásokkal, szállodákkal, értékes moszkvai ingatlanokkal, 2005-ben pedig a Russzkij Ugol szénbányászati vállalat felével is bővült. Lapértesülések szerint ez utóbbi és jó néhány ingatlan az után is Gucerijev tulajdonában maradt, hogy 2007-ben a Russznyefty mellett több más érdekeltségét is áruba bocsátotta, és közölte: felhagy az üzlettel, ezután csak tudományos munkával foglalkozik. Ám már egy év elteltével kiderült, hogy ezt nem gondolta komolyan, londoni emigrációja alatt, 2008-ban több azerbajdzsáni olajlelőhely kitermelési jogát is megszerezte.
