Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Legyen szó akár jogosítvány kiállításáról, építési engedély beszerzéséről, akár adóügyi vizsgálatról vagy soron kívüli kórházi felvételről: a gépezetet mindenhol "kenni" kell. Egy görög állampolgár évente átlagosan 1355 euró (365 ezer forint) csúszópénzt fizet ki állami vagy önkormányzati hivatalnokoknak. A Public Issue intézet által végzett felmérésbe bevont 6122 személy 13,4 százaléka ismerte be, hogy ügyintézők pénzt kértek tőle.
A magánszférában sem jobb a helyzet. Az ügyvédek, orvosok, banki alkalmazottak zsebébe vándorló csúszópénz (görögül fakelaki) átlagos összege tavaly 1671 euró volt. A pénzt általában borítékba rejtve, az asztal alatt nyújtják át a "célszemélynek".
A TI számítása szerint a görög háztartások tavaly összesen 787 millió euró kenőpénzt fizettek ki: ebből 462 millió vándorolt állami alkalmazottak zsebébe, 325 millióval pedig a magánszektor "gépezetét" olajozták a görögök. Ez a korrupciós pénzek összegének jelentős növekedését mutatja: 2007-ben ugyanis a két szféra dolgozóinak "ösztönzésére" még csak 639 millió eurót áldoztak a görögök, vagyis 23 százalékos volt a növekedés.
A fenti számok persze csak a korrupció egy részét tükrözik, hiszen nem minden megkérdezett ismerte be, hogy hajlandó volt csúszópénzt fizetni, ami Görögországban is törvénybe ütközik. Ráadásul a felmérés "csupán a kispályás korrupcióra terjedt ki, olyan vesztegetési pénzekre, amelyeket magánszemélyek fizetnek köztisztviselőknek, illetve a magánszektorban − magyarázta Konsztantin Bakurisz, a TI görög részlegének vezetője. − Az állami és vállalati szinten zajló igazi nagy korrupciót, mint amilyen a Siemens vesztegetési ügye volt, nem vizsgáltuk, jóllehet az is széles körben elterjedt nálunk."
