Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Az Ipsos 2009 decemberében végzett felmérést az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága megbízásából, ennek során a megkérdezettek csaknem 80 százaléka állította, hogy megnézi a csomagoláson a termékek származását, 75 százalékuk pedig tudatosan figyel arra, hogy magyar terméket vásároljon.
Az alapvető élelmiszerek közül leginkább a pékáruk, a tojás, a baromfi, továbbá más húskészítmények és a tejtermékek esetében veszi figyelembe a lakosság az áru származási helyét. A prémiumáruk közül a szeszesitalok és az édességek állnak a lista legvégén, vagyis ezeknél figyelik legkevésbé azt, hogy belföldiek-e a termékek.
A felmérésből kiderült, hogy már a tavalyi év elejéhez képest is az év végére közel 40 százalékkal nőtt azok aránya, akik figyeltek arra, hogy magyar terméket vásároljanak. Az elmúlt évben több mint 10 százalékkal nőtt azoknak a fogyasztóknak a száma is, akik rendszeresen vásárolnak biotermékeket.
A múlt évben a válaszadók mindössze 40 százaléka ügyelt arra, hogy egészséges élelmiszer legyen az, amit vásárol. A felmérés szerint a magyarok 66 százaléka szereti a bőséges adagokat, ami szintén nem az egészségtudatos táplálkozás elvét − a többször kevesebbet − tükrözi.
Ezzel szemben jó hír, hogy a napi gyümölcsfogyasztást majdnem minden magyar fontosnak tartja, s törekszik is rá. A legtöbb esetben azonban az árcímkén múlik, hogy magyar árut vásárolnak-e az emberek, illetve a minőség rovására az olcsóbb terméket választják-e.
