Különtalálkozójukon a 16 ország vezetői elfogadták Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök aznap közösen kidolgozott tervét. A megállapodás szerint Athén a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), illetve kétoldalú alapon a többi euróövezeti országtól is hitelhez juthat, ha a piacokról normális feltételekkel már nem tud kölcsönözni.

Az egyezményt azonnal üdvözölte Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök, aki szerint az uniós szolidaritás szempontjából nagyon kielégítő megoldás született. Hangoztatta, hogy az EU és Görögország is tett egy fontos lépést előre. A kompromisszum szerint egyetlen tagállam számára sem kötelező Görögország segítése, de - mint José Sócrates portugál kormányfő elmondta - minden euróország jelezte, hogy szükség esetén részt vállal a hitelezésből. 

Egyes források szerint arról is megállapodás született, hogy melyik ország milyen arányban vesz részt az uniós finanszírozásban. A legnagyobb szelet (28, illetve 20 százalék) Németországra és Franciaországra jutna, a kicsiny euróállamok (Szlovákia, Szlovénia, Ciprus és Málta) egy százalék alatti arányban szállnának be. Görög részről csütörtökön újra megerősítették azt, hogy a segítséget csak szükség esetén veszik igénybe. 

A kompromisszum része az is, hogy még idén döntenek az eurózónában érvényes pénzügyi fegyelem szigorításáról. Ennek az a célja, hogy a jövőben elkerüljék a göröghöz hasonló eseteket. A most kidolgozott csomag mindazonáltal alkalmas arra, hogy szükség esetén más bajba került euróövezeti országok is hozzá folyamodhassanak. 

Az euróövezeti országok csúcstalálkozóját a 27 európai uniós tagállam vezetőjének kétnapos értekezletét megszakítva tartották, hogy mód legyen a Görögországot segítő mechanizmus jóváhagyására.