Korlátozni akarják az igazságügyi maffiát Oroszországban

A Dmitrij Medvegyev elnök javaslatára meghirdetett moratórium értelmében néhány gazdasági bűncselekményfajta elkövetőit a továbbiakban nem helyezik vizsgálati fogságba, hanem óvadék fejében szabadlábon maradhatnak.

A moratórium fő célja – amint erről maga az elnök is nyíltan szólt – hogy gátat vessenek a vállalkozók alaptalan vádak miatti elzárásának. Ez gyakori jelenség Oroszországban, és sokszor az az oka, hogy valaki vagy valakik szemet vetettek egy-egy sikeres üzletember vállalatára vagy vagyonára. A vizsgálati fogság ideje szinte korlátlanul hosszabbítható, s közben esetleg „rábeszélik” az illetőt, hogy szabadságáért és minimális pénzért adja el tulajdonát. Ha erre nem hajlandó, akár el is ítélhetik, de vállalkozásai távollétében bizonyosan tönkremennek.

A jogszabály – amely több törvény módosítását kívánja meg – számos bűncselekményfajtával bővíti azoknak a listáját, amelyek elkövetői nem helyezhetők vizsgálati fogságba, a bűntett értékének arányában meghatározza az óvadék mértékét, és jelentősen megemeli a „különösen nagy érték” minősítés határát. Végül az eddigi 200 ezer rubelről – mintegy 1,3 millió forintról – több mint hárommillió forintnyira emeli az azon tisztségviselőkre kiszabható bírságot, akik akadályozzák a törvényes vállalkozói tevékenységet.

A regionális parlamentek mandátumaink számát ugyancsak az államfő indítványára egységesítették, elsősorban anyagi megfontolásokból, mert számos helyen indokolatlanul nagy létszámú testületek működtek. Az új szabályozás értelmében 500 ezer választó esetén 15-50 lehet a mandátumok száma, s ez fokozatosan emelkedik a választók számával arányosan: több mint kétmillió választó esetén 45-110 képviselőből állhat a helyi parlament. Ez a jogszabály 2011. augusztus 1-én lép életbe.