Kopits elmondta, a közszolgáltatások szinten tartása jövőre 200 milliárd forint emelést tenne szükségessé, holott nem áll több pénz rendelkezésre, mint az idén. Minél hamarabb kerül sor átfogó, szerkezeti átalakításra az államháztartásban, annál előbb tudunk kijutni a megszorítások negatív spiráljából – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Kopits György, aki a Költségvetési Tanács múlt héten napvilágot látott 2014-ig szóló előjelzésével kapcsolatban hozzátette: a makrogazdasági és demográfiai folyamatok szűk mozgásteret engednek hazánknak. A kiadásokat kellene átcsoportosítani, többek között az adórendszer növekedést ösztönző átrendezésével.

MTI - Beliczay László

Mint kifejtette, nemcsak azért óriási a kamatteher (évi 1150 milliárd forint) mert magas az adósságállomány , hanem azért is, mert a nagy adósságállomány miatt magas az állampapírok elvárt hozama. Magyarországot ma kockázatosnak tartják a befektetők, ez évi 300 milliárd pluszköltséget jelent. És ami ennél is kínosabb, állandóan ki vagyunk téve egy újabb pénzügyi válság kockázatának.

Az euró bevezetéséről Kopits kifejtette: az EU nem akar még egy Görögországot, a 2014-es bevezetés lehetséges, de ehhez átlátható és fegyelmezett költségvetési politikát kell folytatni, folyamatos és jelentős elsődleges többletet kell elérni (azaz az adósságszolgálat nélküli egyenlegnek pozitívnak kell lennie. A szerk.)

Ami az eladósodott állami vállalatok valós helyzetét illeti, azt sem a Tanács, sem a szélesebb közvélemény nem ismeri, mert a tavalyig érvényes elszámolási szabályok szerint amíg a szóban forgó vállalatok nem akarták megjeleníteni a mínuszokat, addig nem tették – mutatott rá Kopits, hozzátéve: ez a gyakorlat félrevezető, megtéveszti az adófizetőket. „Az eladósodott állami vállalatok gazdálkodását tiszta lappal kellene újra elindítani, ugyanakkor az államnak a feltőkésítéssel együtt meg kellene követelnie az átláthatóságot, az elszámolási szabályok betartását, és orvosolnia kellene a szerkezeti problémákat”– mondta befejezésül a Költségvetési Tanács elnöke.