Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A rég várt javulás egyelőre a válságnak köszönhető: a lakosság tavaly – 1991 óta először – több hitelt törlesztett, mint amennyit felvett, miközben a megtakarítások a 2008 évi szint felére csökkentek. A háztartások összesen 781 milliárd forintot takarítottak meg 2009-ben, kevesebb mint felét a 2008-as 1 651 milliárdnak, ahogy a válság növelte a munkanélküliséget, és csökkentette a félrerakható pénzeket. Eközben a lakosság tavaly két negyedévben is több hitelt fizetett vissza annál, amit felvett, amire utoljára 2000 első negyedében volt példa - a bankok hitelezési kedve és a lakosság eladósodási szándéka együtt csökkent. Az év egészében 96 milliárd forint nettó törlesztés történt, az utolsó ilyen év az MNB adatai szerint 1991 volt.
A tavalyi megtakarításokat 42 milliárd forinttal – az éves GDP 0,16 százalékával – csökkentették a magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek (és ugyanennyivel emelték az államháztartásét), jegyezte meg az MNB jelentése. A bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított megtakarítási hányad a fentiek nyomán megháromszorozódott a 2008-as 1,2 százalékról. A hányad 2003-ban 0,1 százalékkal érte el mélypontját, 2005-re a GDP 4,5 százalékára nőtt, majd 2008-ig évről évre újra csökkent. A magyar gazdaságot az állami túlköltekezési hajlam mellett elsősorban az alacsony megtakarítási hányad utalja a külföldi hitelekre.
A megtakarításoknál hagyományosan erős utolsó negyedévben a nettó megtakarítás 451 milliárd forint volt, az éves összeg csaknem fele. Az összeg a negyedéves GDP 6,3 százalékának felelt meg, a ráta szezonális hatásokra ugrott meg erősen a harmadik negyedévi mindössze 1,6 százalékról.
Az MNB szezonális hatásoktól megtisztított adata szerint a negyedik negyedévi megtakarítási hányad csupán 3,1 százalék volt, egyenesen csökkent az előző negyedévi 3,6 százalékról, és alig haladta meg az év mélypontját jelentő második negyedév 3 százalékos kiigazított rátáját. A megszűrt rátán látszik a válság hatása: a tavalyi utolsó negyedévben 3,9 százalékra ugrott a még gyanútlan harmadik negyedévi 0,2 százalékról, és 2009 első negyedében 4 százalékra nőtt, mielőtt mérséklődni kezdett.
A tavalyi utolsó negyedévben a magyar lakosság 487 milliárd forintot tett félre, az éves összeg több mint felét, így is csupán bő 60 százalékát az egy évvel korábbinak. A negyedéves új megtakarításokból 161 milliárd forint a forint bankbetéteket gyarapította, 156 milliárd került befektetési jegyekbe, és a nyugdíjpénztári követelések és a biztosítási díjtartalékok 135 milliárd forinttal nőttek.
A negyedik negyedévben a hitelfelvételek 36 milliárd forinttal meghaladták a visszafizetéseket, ezen belül a forinthitelekből 17 milliárd forint nettó hitelfelvét, devizahitelekből viszont 67 milliárd forintnyi nettó törlesztés történt.
A forint enyhe gyengülése 2009 negyedik negyedében 6 milliárd forintot adott hozzá a lakosság devizabetéteinek forintértékéhez, a devizahitel-tartozások forintértékét pedig 101 milliárd forinttal növelte.
