Túry Gergely

A Coface Hungary Hitelbiztosító legfrissebb elemzése szerint 2010 első negyedévében közel 12 százalékkal nőtt a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma 2009 hasonló időszakához képest, bár a növekedés üteme lassul, ami részben annak köszönhető, hogy az elmúlt 4-5 év már elég magas bázist eredményezett.

Az, hogy a fizetésképtelenségi eljárások számának növekedési üteme csökkent végső soron összefüggésben van a gazdasági recesszió végével, amely a fejlett iparosodott országokban már látható. Magyarországon ezek a jelek még nem mutatkoznak egyértelműen, nálunk egyelőre inkább növekszik a fizetésképtelenségi eljárások száma. Emellett a Coface Magyarországon továbbra sem tapasztalja a fizetési morál javulását. A magyar gazdasági szektorok közül a leginkább veszélyeztetettek továbbra is a nagykereskedelem, a kiskereskedelem és az építőipar. Ezek mellett az első negyedévben az ingatlanközvetítéssel foglalkozók kerültek nagy bajba – derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből.

Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába.

Az eljárások 54,44 százalékát a felszámolási eljárások adják, ezek volumene 12 százalékkal nőtt. Az ügyek másik nagy részét a végelszámolások teszik ki, számuk 9 százalékkal emelkedett, és alig javul a helyzet az „igazi csődeljárások” esetében. Megállapítható, hogy a tavaly szeptemberi csődtörvény módosítás még nem érte el célját, ezek száma ugyan emelkedik, de az eljárások közötti aránya változatlanul elenyésző.Az építőipar megtartotta listavezető helyét 1 140 eljárással (ami 19 százalékkal több, mint 2009-ben). A már meglévő ágazati problémákat az erőteljesen mérséklődő finanszírozási hajlam és a radikálisan csökkenő kereslet csak erősítette. Ezt az ágazatot – eltekintve a nagy szereplőktől – a Coface továbbra is átláthatatlannak tartja, a piaci szereplőket nehéz minősíteni. Ebben az iparágban bizonyosan csökkenie kell a cégek számának. De hiába csökkenne tartósan a kockázatos cégek száma – vélekedik Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője –, az nem jelentené feltétlenül, hogy rövid időn belül eléri azt az egészséges arányt, amit a hazai gazdaság mérete megkívánna.

A dobogó második és harmadik fokán a kis- és nagykereskedelem áll, 943 és 922 eljárással. Negyedik helyen, az előző évhez hasonlóan, ismét az ingatlangazdálkodás áll, 508 fizetésképtelenségi eljárással. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turizmus és vendéglátás, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy arányban.

A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a szolgáltatók, a kereskedelmi vállalkozások valamint a textilipar állnak az első három helyen, de az országos átlag felett található számos ágazat. Így az építőipar, az acél és fémipar, a turizmus és vendéglátás, a fuvarozás, a fa- és bútoripar, a papír- és csomagolóipar valamint a gépjárműipar.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (18,62 százaléka, az összesen bejegyzett cégek 13,32 százaléka). Jellegzetes eltéréseket a kereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 23,78 százaléka, összesen bejegyzett cégek 18,4 százaléka), valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 5,99 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 4,80 százaléka) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,48 százaléka, összesen bejegyzett cégek 13,87 százaléka) teljesített a legjobban.

Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy leginkább a gépjárműiparban romlott a helyzet. A globális pénzügyi válság hatására kialakult keresletcsökkenés világszerte jelentősen visszavetette az autógyárak termelését, ami a fizetésképtelenségi eljárások jelentős növekedését okozta ebben az ágazatban. Szintén  nagymértékű romlást regisztrált a Coface a logisztikai szektorban is. Az említett ágazatokban fizetésképtelenségi eljárások számának növekedése megközelíti az 50 százalékot. Egyértelmű, hogy ezek a vállalkozások a válság igazán nagy vesztesei, hiszen az összes eljárásban képviselt arányuk nagymértékű növekedése nyilvánvalóan a visszaesésnek köszönhető. A pénzügyi közvetítőknél szintén nagy elmozdulás tapasztalható, amit többnyire a visszafogott banki hitelezés, valamint a hitelfelvevők sokkal gyengébb kereslete generált.

Az alacsony bázisérték miatt az energiatermelőknél tapasztalható további jelentős növekedés, de látva az eljárások csekély számát – összesen csak 11 – jól látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére szó sincs iparági válságról.

Magyarországon továbbra is a fizetési kockázatok növekedésére kell számítani azokban az ágazatokban is, melyeknél a globális és regionális trendek már javulást ígérnének. A hosszabb távú javuláshoz szükség volna az Unió gazdaságának jelentősebb gyorsulására, valamint a belső fogyasztás és a beruházások élénkülésére. Amíg ezek nem változnak jelentősen, addig a magyarországi cégek kockázati megítélésben sem várható érdemi javulás.

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2010 első negyedévében a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, valamint Pest megyében folytatták le (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás közel felét). Budapesten az eljárások 41 százalékét, Pest megyében pedig 10 százalékát indították el.

Az országos átlagnál jóval fejlettebb közép-magyarországi régiót kevésbé viselte meg a válság, amely részben az itteni cégek kedvezőbb pénzügyi helyzetének és nem kis részben a jóval tudatosabb követeléskezelési magatartásuknak köszönhető. Egyértelműen látszik, hogy a közép-magyarországi régió fejlettebb, gazdaságilag erősebb, mint az ország többi része – állítja Bagyura András. A magyar cégek 53,74 százaléka Budapesten és Pest megyében van bejegyezve, de a fizetésképtelenségi eljárások aránya ehhez viszonyítva kisebb, az összes eljárás alá vont cég 50,41 százaléka került ki ebből a régióból. A kereskedelmi vezető úgy véli, hogy a közép-magyarországi cégek fizetésképtelenségi kitettsége alacsonyabb, mert amíg országos átlagban a fokozottan kockázatos cégek aránya 55 százalék, addig a térségben ez az arány alacsonyabb, valamint a cégek is tőkeerősebbek. A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbbször itt is az építőipari és kis- illetve nagykereskedelmi cégek érintettek csak úgy, mint azt az országos kép is mutatja.

Az első negyedévi eljárások megyei részarányát a megyékben bejegyzett cégek arányával összevetve, markáns eltérések tapasztalhatók. Bács-Kiskun megyében (eljárások 5,33 százaléka, összesen bejegyzett cég 3,78 százaléka), Jász-Nagykun-Szolnok megyében (eljárások 2,98 százaléka, összes bejegyzett cég 1,96 százaléka), valamint Nógrád megyében (eljárások 1,99 százaléka, az összes bejegyzett cég 0,91 százaléka). Ebben az összehasonlításban Pest (eljárások 9,54 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 13,81 százaléka), valamint Baranya megye (eljárások 2,38 százaléka, de a bejegyzett hazai cégek 3,36 százaléka) teljesített a legjobban.Bár a jelenlegi helyzet még bizonytalan, mégis kedvezőbb a kép, mint egy évvel ezelőtt volt. Bagyura András bízik abban, hogy az év hátralévő részében az eljárások növekedése üteme már nem fogja meghaladni az első három hónapban tapasztalt mértéket, sőt talán mérséklődik is. Figyelmeztet azonban, hogy az első komoly jel az lesz a javulásra, ha abszolút értékben csökkenésnek indul a fizetésképtelenségi eljárások száma, erre azonban még várni kell.

A magyar gazdaság válságból való kilábalásához a kockázatkezelési és fizetésképtelenségi eljárások csökkenésén túl szükség lenne tőkeerős cégek beruházására és a gazdasági növekedés újraindulására. Ám kérdéses, hogy a magyar gazdaságpolitikában történik-e olyan érdemi változás, ami befolyásolhatja a belső fogyasztás és a kereslet alakulását. Nem valószínűsíthető, hogy bármilyen új intézkedés közvetlen hatása rövid időn belül jelentkezhet, a jövőbeni gazdaságélénkítő lépések eredménye csak hosszabb távon lesz érezhető a cégek életében.

Az említett okok miatt a hazai cégeknek idén még egy stagnáló piaci környezettel kell szembenézniük. Ugyanakkor a Nyugat Európában és más fellendülő régiókban érzékelhető kibontakozó gazdasági élénkülés valamint a javuló kilátások következtében a bankok és a hitelbiztosítók kockázatvállalási politikája érzékelhetően javulni fog. Ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a hitelbiztosítók jóval rugalmasabbak az igényelt hitelkeretek felülbírásában, ami egyben azt eredményezte, hogy az elmúlt hónapokban nagy mértékben nőtt a hitelbiztosítás iránti érdeklődés, ez azonban a válság ideje alatt elszenvedett hitelezési veszteségeivel is összefügg. A válság komoly pofon volt mindenkinek és jelentősen megnövekedett a kereskedelmi hitelezés aránya. A cégek egyre nagyobb mértékben a szállítóik felé fordultak, ami azzal járt, hogy még nagyobb hitelt próbáltak elérni értékben és időben is. Ennek következménye, hogy ma a hazai gazdaságban lévő összes hitel 80 százaléka szállítói hitel, amelynek kezelése komoly kihívást jelent – hívja fel a figyelmet a Coface kereskedelmi vezetője.